A K&H Biztos Jövő kutatása szerint romlottak a nyugdíjjal kapcsolatos várakozások. A 30–59 évesek körében végzett felmérés alapján az emberek úgy gondolják, hogy átlagosan 69 éves korban mehetnek majd nyugdíjba, és a kilátások szerint a 70 év lehet az a határ, amely reálisan elvárható. Felmerül a kérdés: mennyire állja meg a helyét ez a feltételezés? Lássuk a számokat!
Egy év alatt 21 százalékról 27 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik most úgy látják, a nyugdíjkorhatár elérése után sem mennek egy ideig valóban nyugdíjba, azaz dolgozni fognak.

Miért volt szükséges a hazai nyugdíjkorhatár emelése?
A 2014 óta - a törvényben szabályozott formában - zajló folyamatos, sávos nyugdíj korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre lassan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele tehát pontosan:
- az1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;
- az 1953-ban született, a betöltött 63. életév;
- az 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;
- az 1955-ben született, a betöltött 64. életév;
- az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;
- az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Mikor kellhet ismét emelni a nyugdíjkorhatárt?
A Magyar Nemzeti Bank kutatóinak 2016-os elemzése szerint 20 évig nem lesz gond a magyar állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával. A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a megállapításuk az adott szabályok és járulékszint mellett érvényes – ebben a tekintetben pedig számos változás következett be a publikáció óta.

Például nem láthatták előre a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését, amely a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadások jelentős növekedéséhez vezetett. Éppen ezért feltételezhetjük, hogy az MNB kutatói által megjelölt 2030-as évek közepénél már korábban is jelentkezhetnek komoly fenntarthatósági problémák.
A Bankmonitor egy korábbi becslése szerint az idősek eltartottsági rátájának mostani szinten való rögzítése érdekében már 2030-ban 66 évre emelkedhet az állami nyugdíjkorhatár, 2040-ben pedig akár a 67 éves korhatár is indokolt lehet. Ha ez utóbbi tényleg megvalósul, akkor az 1973-ban és azután születetteknek már így kell kalkulálniuk.

Lehet akár 70 év is a hazai nyugdíjkorhatár? A magyarok borúsan látják a helyzetet
Borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok - derül ki a K&H negyedévente rendszeresen megjelenő biztos jövő reprezentatív felméréséből, amely az idei második negyedévben többek között azt vizsgálta, hogy milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai.

69, de a 70-hez közelít
A résztvevők átlagban 69 évre várják a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, ez megegyezik az utóbbi évek értékével.

“Ugyanakkor fontos változás, hogy míg 2019 és 2020-ban a 65 év volt a leggyakrabban említett korhatár, addig 2021-ben és 2022-ben számszerűleg már többen említették a 70 évet. Igaz, a különbség csak pár százalék, ha azonban a trendeket nézzük, akkor a következő időszakban már 70 év jelenhet meg a többségnél” - ismertette a kutatás legfontosabb eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának vezetője.
Hozzátette: „Lényeges az is, hogy a különböző korosztályba tartozók eltérően látják a jövőjüket. Míg az ötvenes korosztály legnagyobb része - 43 százaléka – a 65 éves nyugdíjkorhatárra számít, addig a harmincasok és negyvenesek körében már most a 70 évet említették a leggyakrabban.”

Mi lesz akkor?
A nyugdíjkorhatár elérése egy dolog, de a válaszadók elárulták azt is, hogy valójában mikor terveznek nyugdíjba vonulni.
A többség - a megkérdezettek 61 százaléka - akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. A korábbi években többen voltak: 2019, 2020 és 2021 második negyedévében 66-70 százalékuk számított erre. Idén 11 százalékos volt azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy már a nyugdíjkorhatár elérése előtt pihenésre válthatnak. Az előző három évben ők szintén többen voltak, akkor 12-14 százalékos volt az arányuk.
A mostani kutatás végeredménye szerint 27 százalék mondható pesszimistának: ők azt várják, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak. Ez az arány magasabb az előző évek 20 százalék körüli szintjéhez képest.

Székely Pálma szerint összességében enyhe pesszimizmus rajzolódik ki a ténylegesen tervezett nyugdíjba vonulásra vonatkozó válaszokból is. “Ebben szerepet játszhat az is, hogy bár a nyugdíjvárakozások hosszú távúak, a mostani bizonytalan, egyben kedvezőtlen gazdasági környezetben sokan pesszimistábban látják a jövőt” - tette hozzá.
A szakember szerint a negatívabb irányba forduló nyugdíjvárakozások még inkább hangsúlyosabbá teszik az öngondoskodást, vagyis azt, hogy aki csak teheti, minél előbb kezdje meg a takarékoskodást időskorára.