A nyár kezdete és vége nem csak az ítélkező meteorológusok, hanem a csillagászok számára is fontos időpontokhoz kötődik. Astronómiai értelemben a nyár a nyári napfordulóval veszi kezdetét, amely 2025-ben június 21-én hajnalban következik be, és egészen szeptember 23-án, az őszi napéjegyenlőségig tart. Ez az 94 napos és 16 órás szezon a Föld Nap körüli pályájának döntéséből fakad, így évente csak néhány órával tolódik el.
Ezzel szemben a meteorológusok egyszerűbb statisztikai megközelítést alkalmaznak, és ők mindig június 1-jétől augusztus 31-ig definiálják a nyarat, hogy az évszakok a hónapok mentén legyenek összehasonlíthatóak. Ez a 92 napos keret segít abban, hogy a napi átlaghőmérsékletekre és csapadékviszonyokra épülő elemzések könnyebben kezelhetőek legyenek.

A klímatörténeti nyár és a klímaváltozás
A gyakorlatban azonban a valódi nyári időszakot legpontosabban a klímatörténeti definíció ragadja meg, amely a napi középhőmérséklet alapján határozza meg a szezon hosszát. Magyarországon az azonnali statisztikák szerint akkor beszélünk klímatörténeti nyárról, amikor legalább öt napon át a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 15 °C-ot, és akkor ér véget, amikor ez a küszöbérték öt napig tartó sorozat után tartósan 15 °C alá esik.
Az elmúlt évtizedek adatai rámutatnak, hogy a klímaváltozás nyomán ez a nyári időszak évről évre az április végi, május eleji napoktól egészen szeptember végéig kitolódhat. 2025-re vonatkozóan a szakemberek előrejelzései alapján várhatóan május 20–25. között kezdődnek a tartósan meleg napok, és csak szeptember 25–30. között csökkennek a napi középhőmérsékletek biztonsággal 15 °C alá.

Szezonális előrejelzések: ilyen lesz a nyár 2025-ben
Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) modelljei szerint 2025 nyarán a kontinens középső régiói felett gyakrabban és hosszabban hullámzik majd a hőhullám. A júliusi hónap elején már 35–40 °C fölé kúszó csúcshőmérsékletekre számíthatunk, de augusztus közepén várható a legintenzívebb forróság – egész Európában, így Magyarországon is. A legmagasabb nappali érték a Dél-Alföldön és a Tiszántúlon közelítheti meg a 42 °C-ot, míg az északnyugati határszélen 38–39 °C körül tetőzik a hőség. A szezon közepén érkező késő esti zivatarok és rövid záporok ugyan időlegesen lehűtik a levegőt, de gyorsan újabb melegfrontok követik őket, fenntartva a forró időszakot egészen szeptemberig.

A kánikula végének jelei: mikor köszönt be az első őszi front?
Az igazi fordulatot egy mély ciklon közelítése hozza el, amely az előrejelzések szerint szeptember 25–30. között éri el Magyarországot. Ez az első őszi front a déli órákban záporokat és zivatarokat kísérő, markáns északi-északnyugati szelet szabadít fel, és pár órán belül több fokkal csökkenti a nappali hőmérsékleteket. A front utáni másnap reggel a Dunántúlon és az északi megyékben a minimum akár 10–12 °C-ig is lehűlhet, és a napi maximumok sem emelkednek majd 20–22 °C fölé. Ezzel a klímatörténeti nyár hivatalosan véget ér, és elkezdődik az ősz, amely a napi középhőmérsékletek alapján további hűvös napokat tartogat.

Mire készüljenek a mindennapokra?
A hosszú, kánikulai szezon végén mindenkinek érdemes átállnia az őszi rutinra: a korai hajnali órákban érdemes a szabadban sportolni vagy kertészkedni, amikor még a légkör visszahűlt, míg a délutáni időszakban beltéri, klímamentesített helyeken ajánlott a pihenés.
A késő őszi esőzések és a frontok miatt már szeptember végén érdemes elővenni a víz- és falevélgyűjtésre szolgáló hordókat, hiszen a lehulló csapadék kiválóan alkalmas kertünk táplálására. A mezőgazdaságban a szeptember végi betakarítások idején egy pillanatra sem szabad félvállról venni a napi időjárási jelentéseket, mivel a zivatarok időnként jégesővel is tarkítják a lehűlést, amely kárt okozhat a friss termésben.

Összefoglalva, 2025-ben a meteorológiai nyár hagyományosan június 1. és augusztus 31. között, az astronomiai nyár pedig június 21. és szeptember 23. között tart. A klímatörténeti nyár azonban ennél jóval hosszabb időszakot fed le: várhatóan május 20–25. között kezdődik, és csak szeptember 25–30. körül ér véget.
A forró hőhullámok, a 40 °C-ot is közelítő kánikula és az őszi frontok zivataraival tarkított lehűlés egyaránt azt mutatja, hogy a klímaváltozás a nyarakat hosszabbá és szélsőségesebbé formálja. Felkészülni tehát nem csupán napvédő krémekkel és folyadékpótlással érdemes, hanem a napi teendőket, öltözködést és kültéri munkákat is az évszakváltás dinamikája szerint kell ütemeznünk.