Nagyon gyorsan változtatást szeretne.
-A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága jelentős aggodalomra ad okot a nyugdíjasok anyagi helyzetének romlása miatt.
-A nyugdíjemelések csak az inflációt követik, ami a bérek növekedésének ütemével nem tart lépést, ez igazságtalanságokhoz vezet.
-A minimálnyugdíj emelése a vásárlóerő csökkenése mellett csak időleges megoldás lenne.
-A rendszer fenntarthatóságát javító átalakítások példája lehetne az infláció és reálkereset-növekedés vegyes indexálása.
-A finanszírozás növelése és az átláthatóság biztosítása lenne szükséges a nyugdíjak folyamatos emeléséhez.
-A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága és a nyugdíjasok anyagi helyzete komoly aggodalomra ad okot. Miközben a kormány szerint nincs szükség átfogó változtatásokra, szakértők egyre határozottabban figyelmeztetnek arra, hogy bajban a nyugdíj, és ha nem történik beavatkozás, a rendszer hosszú távon összeomolhat.

Miért bajban a nyugdíj?
A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy bár a rendszer még működik, a lejtő meredek, és a javításra egyre kevesebb idő maradt. A legnagyobb gondot a nyugdíjasok folyamatos elszegényedése jelenti. A nyugdíjemelések kizárólag az inflációt követik, miközben a bérek ennél sokkal gyorsabban nőnek. Ennek következménye, hogy minden friss nyugdíjas azonnal lemaradásba kerül a dolgozókhoz képest, amint megállapítják a nyugdíját. Az Állami Számvevőszék előrejelzése szerint 2026-ban az átlagnyugdíj már csak a nettó átlagkereset 47 százalékát éri el, 2027-ben pedig kevesebb mint 46 százalékát - szemlézi a Pénzcentrum.

Egyenlőtlen rendszer, méltánytalanságokkal
A nyugdíjmegállapítás jelenlegi formája súlyos igazságtalanságokat okoz. A valorizációs módszer miatt nem mindegy, melyik évben igényli valaki a nyugdíját: minél később, annál kedvezőbb összegre számíthat, még akkor is, ha két ember életpályája csaknem azonos. Az elmúlt években a bérek évi 9–12 százalékkal nőttek, míg a már megállapított nyugdíjakat csupán 3–5 százalékkal emelték.

A minimálnyugdíj emelése nem jelent valódi megoldást
Felmerült a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelésének ötlete, de ez csak látszatintézkedés lenne, mivel a pénz vásárlóereje évről évre romlana. Jelenleg mintegy 280 ezer ember kap 120 ezer forintnál alacsonyabb ellátást, és közülük csak kevesen tekinthetők tudatosan járulékfizetést kerülő „potyautasnak” - írja a Portfolio.

Mitől lenne fenntarthatóbb a nyugdíjrendszer?
A tartós megoldást a nyugdíjmegállapítás és a nyugdíjkarbantartás teljes átalakítása hozhatná. A valorizáció módszerét osztrák mintára folyamatossá lehetne tenni, vagy német gyakorlat szerint a nyugdíjemelésbe beépíteni. Az infláció mellett figyelembe kellene venni a reálkeresetek éves növekedését is.
A modern európai rendszerek úgynevezett vegyes indexálást alkalmaznak, amelyben a nyugdíjemelés mértéke: infláció 100% + reálkereset-növekedés meghatározott része. Ha Magyarországon is így számolnák, a nyugdíjak idei emelése 7,15 százalék lehetett volna a jelenlegi 4,8 helyett.

A finanszírozás és az átláthatóság kérdése
A nyugdíjkassza 2025-ben a GDP 7,45 százalékát, mintegy 6666 milliárd forintot tesz ki, 2026-ra ez 6996 milliárd forintra nőhet. Ha a kiadásokat az uniós átlaghoz közelítenék, akár 3000 milliárd forinttal több jutna a nyugdíjakra.
Szükség lenne egy tőkefedezeti pillér kialakítására is, amely a foglalkoztatói nyugdíjrendszer bevezetésével valósulhatna meg. Az OECD által készített tanulmány is az öngondoskodás erősítését javasolta, de a kormány ezt elutasította. A rendszer egyik legsúlyosabb hibája az átláthatóság hiánya: a dolgozók nem látják, hogyan alakul nyugdíjjogosultságuk, és mire számíthatnak időskorukban.