Az elmúlt napokban ismét jelentősen emelkedni kezdtek az üzemanyagárak Magyarországon, ami újra előtérbe hozta a korábbi évek egyik legtöbbet vitatott gazdasági intézkedését: a hatósági üzemanyagár kérdését. Egyre többen teszik fel a kérdést, hogy vajon visszatérhet-e a korábban alkalmazott 480 forintos ársapka, amely egy időre olcsóbbá tette a tankolást az autósok számára. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy bár első pillantásra vonzó lehet az alacsonyabb ár, az ilyen beavatkozás komoly gazdasági és ellátási problémákat is okozhat.

Az üzemanyagárak emelkedésének hátterében elsősorban a nemzetközi energiapiaci feszültségek állnak. A Közel-Keleten kialakult konfliktus következtében a Brent típusú kőolaj ára rövid idő alatt megugrott. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amely a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala. Ezen a stratégiai tengeri átjárón halad át a globális olajkereskedelem jelentős része, ezért bármilyen katonai vagy politikai feszültség azonnal hatással van az olajárakra. Ha a kereskedők ellátási fennakadásoktól tartanak, az árak gyorsan emelkedni kezdenek.

Az európai energiapiaci helyzetet az orosz–ukrán háború következményei is nehezítik. Az Európai Unió az elmúlt években igyekezett csökkenteni az orosz energiahordozóktól való függőségét, azonban ez az átállás sok esetben magasabb költségekkel jár. Emellett az üzemanyagárakat Európa nagy részén a Brent típusú kőolaj világpiaci ára határozza meg, nem pedig az adott finomítók által feldolgozott nyersolaj tényleges beszerzési ára. Ez azt jelenti, hogy az árak akkor is emelkedhetnek, ha egyes finomítók olcsóbb típusú kőolajat használnak.

Magyarországon az elmúlt időszakban több egymást követő napon is drágult az üzemanyag. A 95-ös benzin literje jelenleg átlagosan körülbelül 610 forintba kerül, míg a gázolaj ára nagyjából 630 forint körül alakul. A február végi árakhoz képest a dízel literenként mintegy 30 forinttal, a benzin pedig körülbelül 20 forinttal drágult. Ha a nemzetközi feszültségek fennmaradnak, az árak további emelkedése sem kizárt.
A drágulás miatt ismét felmerült a kérdés, hogy a kormány visszahozhatja-e a korábbi, 480 forintos üzemanyag-ársapkát, amelyet 2021 és 2022 között alkalmaztak. Ez az intézkedés akkor rendkívül népszerű volt az autósok körében, mivel a piaci ár jóval magasabb volt a hatósági árnál, így a tankolás jelentősen olcsóbbá vált.

A rendszer azonban komoly problémákat is okozott. Amikor a nagykereskedelmi árakat is befagyasztották, a külföldi kereskedők számára már nem érte meg üzemanyagot szállítani Magyarországra, hiszen a beszerzési ár magasabb volt annál, mint amennyiért a hazai piacon értékesíteni lehetett. Emiatt az import gyakorlatilag leállt, és a magyar piac nagyrészt egyetlen nagy beszállítóra szorult.
Az alacsony árak miatt a fogyasztás is jelentősen megnőtt. Volt olyan időszak, amikor a napi üzemanyag-felhasználás az addigi 5 millió literről akár 15 millió literre is emelkedett. A helyzetet az is súlyosbította, hogy a szomszédos országokból sokan átjártak Magyarországra tankolni, mert itt jóval olcsóbb volt az üzemanyag.

A megnövekedett kereslet és az import visszaesése miatt idővel komoly ellátási problémák alakultak ki. Az ország több pontján tankolási korlátozásokat vezettek be, egyes kutakon ideiglenes hiány jelentkezett, és több kisebb benzinkút átmenetileg bezárni kényszerült. A független töltőállomások gyakran veszteséggel működtek, mivel a beszerzési ár magasabb volt, mint a hatóságilag meghatározott eladási ár. A rendszer végül 2022 decemberében ért véget, amikor a kormány azonnali hatállyal megszüntette az ársapkát. Az árak ezt követően gyorsan emelkedtek: a benzin literenkénti ára 641 forintra, a gázolajé pedig 699 forintra nőtt, ami rövid idő alatt jelentős, 30–45 százalékos drágulást jelentett.

A hatósági ár más szempontból is torzította a gazdasági mutatókat. Amíg az üzemanyag ára mesterségesen alacsony volt, addig az inflációs adatok is kedvezőbbnek tűntek. Amikor azonban megszűnt az ársapka, a hirtelen áremelkedés az inflációban is látványosan megjelent. A jegybank elemzése szerint a 2022 végén mért inflációs ugrás jelentős részben az üzemanyag-árstop megszüntetésének következménye volt.

Sok elemző szerint, ha most újra bevezetnék a hatósági üzemanyagárat, hasonló folyamatok indulnának el: csökkenne az import, megnőne a kereslet, és idővel ismét ellátási problémák jelentkezhetnének. Éppen ezért a szakértők többsége úgy véli, hogy bár az árstop rövid távon népszerű lehet, hosszabb távon komoly kockázatokat hordoz.
A jelenlegi helyzetben így elsősorban a nemzetközi energiapiaci események határozzák meg, hogy merre mozdulnak tovább az üzemanyagárak a magyar benzinkutakon.