A magyarok jelentős része jóval nagyobb összeget tart szükségesnek a nyugdíjcélú megtakarításhoz, mint amennyire valójában szükség lenne – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) kutatásából. Ez a téves elképzelés sokakat már az első lépésnél visszatart attól, hogy elkezdjenek félretenni, pedig a valóságban jóval kisebb havi összeggel is elindulhatnának.

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy az emberek rendszeresen túlbecsülik a szükséges havi megtakarítás mértékét. Amikor azt kérdezték tőlük, mennyit kellene félretenni ahhoz, hogy később havi 50 ezer forinttal egészítsék ki a nyugdíjukat, a fiatalok – különösen a huszonévesek – akár három-négyszer magasabb összeget mondtak, mint ami ténylegesen elegendő lenne. Míg sokan 25–30 ezer forintos havi megtakarítással számoltak, a valóságban már néhány ezer forint is elég lehet, ha azt hosszú távon, következetesen félreteszik.
A 35–45 éves korosztály esetében valamivel reálisabbak a becslések, de még itt is jelentős az eltérés. A férfiak átlagosan körülbelül kétszeres, a nők pedig 1,7-szeres összeget gondolnak szükségesnek a tényleges igényhez képest. Ez azt mutatja, hogy a pénzügyi tudatosság ugyan javul az életkor előrehaladtával, de a bizonytalanság továbbra is jelen van.

Érdekes tendencia, hogy minél magasabb nyugdíjkiegészítést képzelnek el az emberek – például havi 100 vagy 200 ezer forintot –, annál inkább elszakadnak a becsléseik a valóságtól. Sokan ilyenkor már olyan magas összegeket mondanak, amelyek miatt úgy érzik, számukra elérhetetlen az öngondoskodás, ezért inkább bele sem kezdenek.
Pedig a kulcs éppen a korai kezdésben rejlik. Minél hamarabb kezd valaki félretenni, annál kisebb havi összeg is elegendő lehet, hiszen a hosszú idő alatt a megtakarítások kamatoznak, és a hozamok is dolgoznak. Ez az úgynevezett kamatos kamat hatása, amely az egyik legerősebb eszköz a pénzügyi tervezésben.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a téves elképzelések pszichológiai akadályt jelentenek. Ha valaki azt hiszi, hogy csak nagy összegekkel érdemes elkezdeni a megtakarítást, könnyen halogatni fogja a döntést. Ezzel azonban éppen azt az előnyt veszíti el, amit a hosszú távú, kisebb összegű, de rendszeres megtakarítás jelentene.

A szakértők szerint ezért kiemelten fontos a pénzügyi edukáció és a reális számok ismerete. Ha az emberek pontosabban látják, milyen havi összeggel érhetik el céljaikat, sokkal nagyobb eséllyel vágnak bele az öngondoskodásba.
Összességében tehát nem az a kérdés, hogy tudunk-e nagy összegeket félretenni, hanem az, hogy elkezdjük-e időben. Már kisebb havi megtakarítással is jelentős különbséget lehet elérni a nyugdíjas évek anyagi biztonságában, különösen akkor, ha azt következetesen és hosszú távon folytatjuk.