Egyre jobban elöregszik a világ, ezért a nyugdíjrendszerek változtatása jelentős kérdés. Most az OECD adott ki egy összefoglalót. A szervezet szerint azoknak az országoknak, amelyek elő kívánják mozdítani a nemek közötti egyenlőséget a munkaerőpiacon, és csökkenteni kívánják a nemek közötti bérszakadékot, meg kell szüntetniük a nők korábbi nyugdíjhoz jutását.
Felgyorsul a népesség elöregedése a következő 25 évben. Az OECD-országok átlagában a 20–64 éves korosztály 100 főjére jutó 65 év felettiek száma várhatóan 33-ról (2025) 52-re (2050) fog növekedni, szemben a 2000-es 22-vel. Az előrejelzett növekedés különösen erős Koreában, közel 50 százalékponttal, valamint Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Szlovák Köztársaságban és Spanyolországban, több mint 25 százalékponttal – állapítja meg az OECD friss kiadványa.

Mint írják, a termékenységi ráták számos országban továbbra is csökkennek, miközben a korábbi népesség-előrejelzések szisztematikusan túlbecsülték annak alakulását. A COVID-19 világjárvány nem befolyásolta a 65 éves korban várható élettartam hosszú távú előrejelzéseit.
Az OECD kiadványa a tagországok által az elmúlt két évben végrehajtott nyugdíjreformokat mutatja be naprakész információkkal, és a mai munkavállalók nyugdíjjövedelmére vonatkozó előrejelzésekkel.
-Csehország 65-ről 67 évre emelte a törvényes nyugdíjkorhatárt és csökkentette a jövőbeni juttatások szintjét.
-Szlovéniában a 40 évnyi járulékfizetéssel járó nyugdíjkorhatár 60-ról 62 évre emelkedik. Ezenkívül a Szlovák Köztársaság a korengedményes nyugdíjazás feltételeit a várható élettartamhoz kötötte.
-Chile viszont rendszerszintű reformot hajtott végre, jelentősen megnövelte a célzott juttatásokat.
-Mexikó jelentős, keresetalapú kiegészítést vezetett be a kötelező rendszerhez, garantálja, hogy az öregségi nyugdíjasok utolsó havi fizetésük 100 százalékát kapják meg, a társadalombiztosítási résztvevők átlagos havi fizetéséig, akár mindössze 20 évnyi járulékfizetés után is. Mindkét ország intézkedéseket hozott a nők nyugdíjainak emelésére.
-Korea kibővítette a szülők gyermekgondozási kedvezményeit, ami jelentősen megemeli a nyugdíjukat, a kötelező járulékkulcsokat.
-A nyugdíjak pénzügyi fenntarthatóságának javítása érdekében Írország megemelte a kötelező járulékkulcsokat, bevezette az automatikus foglalkoztatói nyugdíjrendszerbe való belépést, míg Litvánia eltörölte azt.
-Japán megnövelte a járulékplafont.
Az OECD-országokban átlagosan a teljes karrierjüket ledolgozó, átlagbért kereső munkavállalók, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, nettó nyugdíjuk 63 százalékát kapják.

Észtországban, Írországban, Koreában és Litvániában a jövőbeli nettó helyettesítési ráták 40 százalék alatt vannak. A teljes karrierjüket ledolgozó, átlagbér felét kereső munkavállalók jövőbeli nettó helyettesítési rátája magasabb, átlagosan 76 százalék.
Nyugdíjszakadék férfiak és nők között volt és marad is. A nők havi nyugdíja az OECD-országokban átlagosan körülbelül negyedével alacsonyabb, mint a férfiaké.
-Csehországban, Észtországban, Izlandon, a Szlovák Köztársaságban és Szlovéniában kevesebb mint 10 százalékkal,
-Ausztriában, Mexikóban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban több mint 35 százalékkal,
-Japánban pedig 47 százalékkal kisebb összeget kapnak.
Az OECD-országokban tapasztalható nagy átlagos nemek közötti nyugdíjszakadék (GPG) 2007-ben 28 százalékról 2024-re 23 százalékra csökkent, és ez a csökkenő tendencia várhatóan folytatódni fog.

A nemek közötti nyugdíjkülönbség a nyugdíjszintek átlagos nemi különbségeinek kulcsfontosságú mutatója. Azonban nem méri az idősebb férfiak és nők életszínvonalbeli különbségeit, mivel az életszínvonal figyelembe veszi az egyéb jövedelemforrásokat, a háztartások összetételét és a háztartásokon belüli jövedelemmegosztást. Valójában nincs összefüggés az országok között a nemek közötti bérkülönbség és a 66 év felettiek átlagos háztartási rendelkezésre álló jövedelmében mutatkozó nemi különbség között.

A nemek közötti különbségek az életük során szerzett keresetekben a fő mozgatórugói a nemek közötti bérszakadéknak.
A foglalkoztatásban, a ledolgozott órákban és az órabérben mutatkozó nemek közötti különbségek hasonló mértékben járulnak hozzá az életük során szerzett keresetek közötti nemek közötti különbséghez (mindkét esetben körülbelül egyharmaddal), amely az OECD-országokban átlagosan 35 százalékot tesz ki.
Kolumbiában, Costa Ricában, Magyarországon, Izraelben, Lengyelországban és Törökországban a nők fiatalabb korban mehetnek nyugdíjba, mint a férfiak, ami negatívan befolyásolja nyugdíjszintjüket.
Azoknak az országoknak, amelyek elő kívánják mozdítani a nemek közötti egyenlőséget a munkaerőpiacon és csökkenteni kívánják a nemek közötti bérszakadékot, meg kell szüntetniük a nők korábbi nyugdíjhoz jutását.
Csehországban, Franciaországban, Olaszországban, a Szlovák Köztársaságban és Szlovéniában az anyák négy évvel korábban mehetnek nyugdíjba, mint a gyermektelen nők.
A túlélők életszínvonalának védelme a partner halálát követően fontos szakpolitikai célkitűzés.
A túlélői nyugdíjak – nálunk özvegyi nyugdíj – átlagosan körülbelül egyharmaddal csökkentik a nemek közötti nyugdíjszakadékot a kötelező keresetalapú rendszerekben, mivel a nők átlagosan a kedvezményezettek 88 százalékát teszik ki.