A dohányosokra újabb nehéz időszak várhat: egyszerre érkezik az uniós szigorítás és a hazai jövedékiadó-emelés hatása, ami könnyen történelmi áremelkedéshez vezethet. A jelenlegi 2400–2600 forintos dobozárak után már egyáltalán nem tűnik irreálisnak a 3000 forintos cigaretta sem, ami sokaknál már komoly anyagi és lélektani határt jelenthet. Bár a dohányzás visszaszorítása évek óta cél, Magyarországon továbbra is magas a dohányosok aránya. A mostani változások azonban már nem egyszerű drágulást, hanem egy új korszak kezdetét jelezhetik.

Az egyik legfontosabb változás az Európai Unió új terveihez kapcsolódik. A készülő szabályozás célja, hogy a hagyományos cigarettát és a hevített dohánytermékeket közel azonos módon kezeljék. Ez elsőre technikai részletnek tűnhet, valójában azonban komoly következményekkel járhat a fogyasztók számára.
Az új szabályozás szigoríthatja az értékesítési feltételeket és növelheti az adóterheket is. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a klasszikus cigaretta, hanem az alternatív dohánytermékek ára is emelkedhet, így a dohányosok számára egyre kevesebb kedvezőbb árú lehetőség maradhat. A cél továbbra is egyértelmű: a dohányzás visszaszorítása. Az egyik legfontosabb eszköz pedig továbbra is az árak emelése és a hozzáférés korlátozása. Erre erősít rá a hazai jövedékiadó-emelés is, amely közvetlenül megjelenhet a bolti árakban. A dohányosok ezt szinte azonnal megérezhetik a mindennapi vásárlások során.

A cigaretta ára már most is sokak számára a megfizethetőség határán mozog. A 3000 forintos lélektani határ átlépése azonban már valódi döntési helyzetet teremthet sok embernek: tovább dohányoznak, csökkentik a fogyasztást, vagy megpróbálnak végleg leszokni. A drágulás azonban nem mindenkit érint egyformán. Vannak, akik könnyebben alkalmazkodnak, mások számára viszont komoly pénzügyi terhet jelenthet, különösen a napi rendszerességgel dohányzók körében.

A dohányzás ára ráadásul nemcsak a boltokban magas. Magyarországon minden 100 ezer lakosból évente 359 ember hal meg dohányzással összefüggő betegségek miatt, ami jóval meghaladja az uniós átlagot.
Ez nemcsak egy statisztikai adat, hanem komoly társadalmi figyelmeztetés is. A dohányzás hosszú távú következményei – például a daganatos, szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegségek – óriási terhet jelentenek az egészségügyi rendszer számára.

A Prémium Egészségpénztár szakértői szerint a dohányzás társadalmi költsége másfélszerese a belőle származó adóbevételnek. Ez azt jelenti, hogy az állam összességében több pénzt költ a dohányzás következményeinek kezelésére, mint amennyi bevétel ebből származik. A probléma másik súlyos oldala, hogy sokan már nagyon fiatalon kezdenek dohányozni. Az első cigaretta átlagos életkora mindössze 17,5 év, így sokan már tinédzserként bekerülnek ebbe a nehezen megszakítható körforgásba.

Bár a leszokók aránya lassan emelkedik, a dohányosok száma továbbra is meghaladja az uniós átlagot. Ez arra utal, hogy a jelenlegi intézkedések önmagukban még nem hoztak valódi áttörést. Közben új típusú leszoktató programok is megjelentek. Egy országos kezdeményezés keretében azok, akik sikeresen leszoknak a dohányzásról, akár 50 ezer forintos egészségcélú jóváírást is kaphatnak. Ez már egy új szemléletet tükröz: nemcsak büntetni próbálják a dohányzást, hanem jutalmazni is a változást. A pénzügyi ösztönzés sokaknál valódi segítséget jelenthet, főleg azoknál, akikben már megvan a szándék a leszokásra. Az adatok szerint a pénztártagok körében a dohányosok aránya körülbelül 15 százalék, és közülük a többség tervezi a leszokást. Ez azt mutatja, hogy az igény sokaknál megvan, a kérdés inkább az, hogy kapnak-e hozzá elegendő támogatást.

Közben Európa-szerte egyre szigorúbb szabályok jelennek meg. Egyes országok már olyan törvényeken dolgoznak, amelyek a jövő generációi számára teljesen megtiltanák a dohánytermékek vásárlását. Ez azt jelentené, hogy egy adott év után születettek később sem vehetnének legálisan cigarettát, még felnőttként sem. Ez teljesen új megközelítést jelent. Nem a jelenlegi dohányosokra koncentrál, hanem arra, hogy a következő generációk már el se kezdjék a dohányzást. Több szakértő szerint hosszú távon csak ilyen radikális lépések hozhatnak valódi eredményt.

A következő időszak ezért meghatározó lehet. Az árak emelkednek, a szabályok szigorodnak, a társadalmi nyomás erősödik, miközben egyre több támogatás jelenik meg a leszokás ösztönzésére. A kérdés az, hogy ez elegendő lesz-e valódi fordulathoz. Lesznek, akik alkalmazkodnak, mások csökkentik a fogyasztást, és sokan lehetnek olyanok is, akik végleg leteszik a cigarettát. Az viszont egyre biztosabbnak látszik, hogy a dohányzás jövője Európában és Magyarországon is fokozatos visszaszorulás felé halad. A 3000 forintos cigaretta pedig nemcsak egy új ár lehet, hanem egy új korszak szimbóluma is.