Időről időre visszatérő vita, hogy vajon az idősebb sofőrök vezetési képességei romlanak-e az életkor előrehaladtával, és hogy a jelenlegi egészségügyi alkalmassági vizsgálatok valóban elegendőek-e ahhoz, hogy kiszűrjék azokat, akik már nem biztonságosak a volán mögött. A kérdés most különösen aktuálissá vált, hiszen készül az új KRESZ, amely még tervezési szakaszban van, és a döntéshozók folyamatosan várják a szakmai és társadalmi javaslatokat.

A téma megítélése erősen megosztja a közvéleményt. Vannak, akik szerint az egyéni felelősségvállalás a kulcs, és mindenki maga tudja eldönteni, mikor kell abbahagynia a vezetést. Mások viszont úgy vélik, hogy általános, szigorúbb szabályozásra lenne szükség, mert a jelenlegi rendszer nem minden esetben szűri ki az alkalmatlan vezetőket.

A statisztikák alapján a kép jóval árnyaltabb, mint ahogy azt sokan gondolják. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kommunikációs igazgatója szerint az adatok nem támasztják alá azt az elképzelést, hogy az idősek lennének a legveszélyesebb közlekedők. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások adatai inkább azt mutatják, hogy a baleseti kockázatot sokkal inkább az autó típusa, teljesítménye, valamint a vezetési szokások befolyásolják, nem pusztán az életkor.
A szakértő rámutatott arra is, hogy a balesetek nagyobb arányban fordulnak elő a középkorú sofőrök körében, különösen azoknál, akik céges autót vezetnek, vagy rendszeresen közlekednek éjszaka. A statisztikák szerint a 30–45 év közötti, nagy teljesítményű autókat használó vezetők okozzák a legtöbb kárt, nem az idősebb korosztály.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség a szabályozás felülvizsgálatára. A készülő KRESZ tervezetében már most is szerepelnek olyan elképzelések, amelyek közvetetten érinthetik az idősebb sofőröket. Ilyen például az „indokolatlanul lassú haladás” tilalmának szigorúbb értelmezése, amely elsősorban azokat a vezetőket érintheti, akik óvatosabban, visszafogottabb tempóban közlekednek.

Emellett felmerült egy új kategória bevezetése is, amely a „közlekedésben fokozott kockázattal járó közlekedési szereplő” megnevezést viselné. Az ide sorolt járműveket egy jól látható, piros háromszög alakú matricával jelölnék, hasonlóan a kezdő vezetőkhöz vagy a mozgáskorlátozottakat szállító járművekhez. A cél az lenne, hogy a többi közlekedő előre számolhasson az eltérő vezetési stílussal.

A szakértők véleménye azonban nem egységes. Pető Attila közlekedési oktató szerint a jelenlegi orvosi alkalmassági vizsgálatok nem adnak teljes képet egy idős sofőr tényleges vezetési képességeiről. Úgy véli, érdemes lenne kiegészíteni ezeket gyakorlati elemekkel is, például egy rövid, akár 20 perces vezetési próbával, amely során valós forgalmi helyzetben lehetne felmérni az adott személy reakcióit és döntéseit.
A vita tehát továbbra is nyitott. Egyelőre nincs egyértelmű válasz arra, hogy szükség van-e szigorúbb korlátozásokra, vagy elegendő a jelenlegi rendszer finomhangolása. Az viszont biztos, hogy a készülő KRESZ módosításai minden közlekedőt érinteni fognak, és a végleges szabályok kialakításában a társadalmi visszajelzéseknek is fontos szerep jut majd.