A tervek szerint 2025-ben lépne életbe egy, a nyugdíjrendszert jelentősen módosító jogszabály, a reform első lépéseként 2023 végéig készítenek egy nemzetközi tanulmányt is, amely mindezt megalapozza majd. Ezzel kapcsolatban felreppent, hogy a kormány esetleg nyugdíjkorhatár-emelést tervez, ám ezt a Pénzügyminisztérium cáfolta. A Szeretlek Magyarország Farkas András nyugdíjszakértőt kérdezte ezzel kapcsolatban.
A nyugdíjguru szerint a korhatáremelés még egyáltalán nem aktuális, 2040 körül lesz az első olyan pillanat, amikor tényleg nagyon megnehezedik a nyugdíjrendszer finanszírozása, amennyiben ugyanazok maradnak a feltételek, mint most. Ekkor megy el ugyanis nyugdíjba az úgynevezett GYES-korosztály, tehát azok a férfiak és nők, akik 1973 és 1977 között születtek, ez a Ratkó-unokák nemzedéke. Ők az utolsó nagy létszámú korosztály Magyarországon, és ha ők elmennek 65 éves korukban nyugdíjba, akkor az

komoly reccsenést fog okozni,
tehát 2040-től biztosan emelni kell a korhatárt.
A nyugdíjszakértő szerint most két dologhoz kellene azonnal hozzányúlni, amelyek nagy mértékben javíthatnák a nyugdíjrendszert.
Meg kellene reformálni az inflációhoz kötött nyugdíjemelést,
és létre kellene hozni a foglalkoztatói nyugdíjpillért.

Szerinte nagyon sok méltánytalanságot okoz, hogy a nyugdíjemelés kizárólag az inflációhoz kötött, mert minden olyan évben, amikor a nemzetgazdasági átlagkereset növekedése meghaladja az infláció növekedését, a nyugdíjak automatikusan relatíve egyre kisebbek lesznek az átlagkeresetekhez képest. Ennek következtében van egy elszegényedési csúszda a rendszerben, amit úgy lehetne megfogni, hogy a nyugdíjemelés során lenne egy külön elem a rendszerben, ami lehetővé tenné, hogy attól is függjön a nyugdíjemelés, hogy melyik évben állapították meg az érintett személynek a nyugdíját.
A foglalkoztatói nyugdíjpillér rajtunk kívül minden európai uniós államban működik. A bevezetés felé tett első lépés lehetne az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatását szochómentessé tenni, ezáltal a munkáltatók is érdekeltté válnának a dolgozóik nyugdíj-megtakarításainak támogatásában.

Beszélgettek még a társadalom elöregedéséről, hogy egyre fog nőni a nyugdíjasok aránya, illetve az egészséges élettartamról is, hogy ebben Magyarország lemaradásban van.
A nyugdíjguru szerint az egészségben várható élettartammal kezdeni kellene valamit, de nem a nyugdíjrendszer terhelését enyhítené, ha az egészségben várható élettartam javulna, mert ez inkább azt jelentené, hogy a férfiak nem halnak meg túlságosan korán. A magyar középkorú férfiak halálozása ugyanis Európában az egyik legrosszabb adat. A nagyon rövid várható élettartam legfőbb oka is ez,

a 40–60 év közötti férfiak halálozása rettenetesen magas.
Ha ezen sikerül javítani, az nagyon sok mindent megváltoztathat, például a magyar lakosság fogyását is mérsékelheti, amit elég drámaian mutat be a tavalyi népszámlálás első jelentése is.
Amennyiben a demográfiai folyamatok nem lesznek annyira tragikusak, mint amilyennek most, akkor több férfi élheti meg a nyugdíjas kort olyan egészségi körülmények között, hogy akár tovább is tud dolgozni a nyugdíjkorhatár betöltését követően.