Az elmúlt évek gazdasági hullámzása és a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződése újfajta válaszokat követelnek meg a jóléti rendszerek oldaláról is. A magyar nyugdíjrendszer hosszú idő óta a társadalmi diskurzus középpontjában áll, különösen akkor, amikor az infláció és az életszínvonal változása egyre nagyobb kihívást jelent az idősebb generáció számára.
Miközben a fiatalabb korosztály a munkavállalás és a lakhatás problémáival küzd, az idősek jelentős része napról napra él, sokan a megélhetési küszöb alatt. Egyre több szakértő, civil szervezet és politikai párt szorgalmaz új megoldásokat, ám az elmúlt években kevés valódi áttörés történt a nyugdíjak igazságos rendezésében. Az emberek várnak. Várnak arra, hogy végre valaki kimondja: a jelenlegi rendszer nem fenntartható és nem méltányos.
Egy új javaslat most mégis fényt hozhat a változásban bízók számára – de vajon elegendő-e a politikai akarat és gazdasági háttér ahhoz, hogy ez a javaslat ne csak papíron, hanem a pénztárcákban is megvalósuljon?

Új alapokra helyeznék a nyugdíjszámítást
Az Országos Nyugdíjas Parlament egy olyan új modell bevezetését javasolta, amely szakítana a jelenlegi, kizárólag inflációkövető rendszerrel. Ehelyett a juttatásokat a bérnövekedéshez igazítanák, ami az átlagnyugdíjasok számára akár százezer forintos többletet is jelenthetne havonta. Karácsony Mihály, a szervezet elnöke rámutatott: miközben az árak az elmúlt évben 6,4 százalékkal emelkedtek, a nyugdíjak csupán 3,2 százalékkal nőttek. A tervezet szerint a jövő évi költségvetés a bérek 10,5 százalékos növekedését tervezi, míg a nyugdíjak csupán 3,6 százalékkal emelkednének – ez az olló tovább nyílhat, ha nem történik érdemi beavatkozás.

A svájci indexálásnál is jobban járnánk?
A nyugdíjas parlament szerint az új modell még a sokak által preferált „svájci indexálásnál” is kedvezőbb volna. Míg a svájci modell szerint 287 ezer forintra emelkedhetne az átlagnyugdíj, a béralapú indexálással akár 344 ezer forint is lehetne.
A jelenlegi nyugdíjemelés az inflációhoz kötött, azonban a szakértők egyre inkább kétélű fegyvernek tartják ezt a megközelítést. Hiába stabilizálódik az infláció, a nyugdíjak reálértéke már régóta nem követi a társadalom jövedelmi viszonyainak változását.

Minden pártot megkeresnek – eltérő fogadtatás
A szervezet ősszel minden politikai pártot megkeres a javaslattal. A Tisza Párt, Magyar Péter nyilatkozata alapján, nyitottan áll a kezdeményezéshez, és megvizsgálják, hogy a költségvetés lehetőséget ad-e a bevezetésére.
A DK részéről Dobrev Klára is támogatóan nyilatkozott: javaslatcsomagjuk többek között azt is tartalmazza, hogy az idősek mentesüljenek a tranzakciós illetékek alól.
A Fidesz viszont kritikusabban áll a kezdeményezéshez, politikai elfogultságot emlegetve és történelmi visszautalással kérdőjelezve meg a nyugdíjas parlament hitelességét.

Mi következhet?
A javaslat bevezetése több milliárdos állami kiadást jelentene, de hosszú távon társadalmi stabilitást és méltóságteljesebb időskort biztosíthatna. A nyugdíjak bérarányos indexálása nemcsak igazságosabb lenne, hanem a társadalmi szolidaritás és megbecsülés jele is lehetne azok felé, akik évtizedeken át dolgoztak az ország építésén.