Négy juttatás már biztos. Ahogy a nyugdíjszakértő fogalmazott, a nyugdíjasok kéthavonta számíthatnak valamilyen plusz pénzre a jövő áprilisi országgyűlési választásokig:
-ősszel az élelmiszer-utalvány,
-érkezik a visszamenőleges nyugdíjemelési korrekció,
-2026 januárban a nyugdíjemelés és
-a 13. havi nyugdíj 2026 februárban.

Nézzük, melyik mennyit jelenthet a nyugdíjasoknak:
2025. szeptember-október: nyugdíjas élelmiszer-utalvány
Minden jogosultnak egységesen 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalvány járt, ezt szeptember 1. és október 15. között kézbesítették. Az utalvány csak 2025. december 31-éig lesz felhasználható, és kizárólag hideg élelmiszert lehet vele vásárolni.
Egy nyugdíjszakértő szerint kiadhattak volna például egy olyan kormányrendeletet, amely egyetlen sorban elrendelte volna, hogy a 2026. szeptemberi havi nyugdíjakat egységesen 30 ezer forinttal növelt összegben kellett volna kifizetni minden jogosultnak.
Így a nyugdíjasok dönthették volna el, mire akarják költeni ezt az eleve erősen korlátozott mennyiségű pénzt – sok nyugdíjasnak például a gyógyszerek megvásárlása nagyobb gondot okozhat, mint a párizsi és a tej megvétele. Most már azonban biztos, hogy nem az egyszerű megoldás valósult meg. Persze úgy nem lehetett volna súlyos milliárdokat fizetni a nyomdai, borítékolási, postázási és egyéb kapcsolódó kiadásokért...

Az utalványosdi költsége a kötelező kormányzati hatásvizsgálat szerint 82 734 843 180 forint, azaz közel 83 milliárd forint volt. A hatásvizsgálat szerint a jogosultak száma 2,6 millió fő (korábban minden hasonló esetben 2,4 millió jogosulttal kalkuláltak).
Ha valóban 2,6 millió jogosult volt, akkor minden egyes 30 ezer forintos utalványra 1822 forintos költség esne, vagyis a járulékos költségek (nyomda, posta, etc.) 4,8 milliárd forintot tennének ki. Ha esetleg mégis 2,4 millió tényleges jogosult volt (mint eddig minden hasonló esetben), akkor a költség sokkal súlyosabb tétel (minden utalványra 4473 forint költség esett, így a járulékos költségek már meghaladták a 10,7 milliárd forintot).

Mindenesetre minden nyugdíjas és hasonló ellátásban részesülő örömmel fogadta a postást, aki csak egyszer csenget, mert ha nem sikerült elsőre kézbesítenie az utalványt, akkor a jogosult részére tíz napig őrizték a postán, de utána csak a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól lehetett külön igényelni az ismételt kézbesítést.

2025. november: pótlólagos nyugdíjemelési korrekció
A magyar nyugdíjasok jövő évi választások előtti életében nem múlhat el hónap örömhír nélkül, ezért novemberben érkezik a visszamenőleges nyugdíjemelési korrekció, amelynek mértéke nem a korábban lebegtetett 1,3%, hanem az új kormányzati bejelentés szerint 1,5% lesz, mert most már 4,7 százalékra várják az éves inflációt, vagyis a 2025. januári 3,2 százalékos emelést 1,5 százalékkal kell kiegészíteni.
(Zárójelben, ha valóban 1,5% lesz a korrekció, akkor ez nem 4,7 százalékos, hanem 4,8 százalékos emelésnek felel majd meg, mert az emelések mértékét össze kell szorozni, amint erre a néhai Pénzügyminisztérium a horror-infláció két évében közleményben hívta fel a figyelmet; és 3,2 x 1,5 az 4,8%.)

Mire számíthatnak ennek alapján a nyugdíjasok 2025. novemberében? Először is kapnak egy jelentősebb összeget, ami a 2025. január – október hónapokra (10 naptári hónap), valamint a 2025. februárban kézhez kapott 13. havi nyugdíjra, azaz összesen 11 havi nyugíjra eső visszamenőleges emelési korrekció összege. Emellett a novemberi nyugdíj már az 1,5 százalékkal emelt összegben érkezik (és természetesen a decemberi nyugdíj is). Mit jelent ez pénzben? Nézzük meg először az átlagnyugdíjra vetítve.
Az átlagnyugdíj a legfrissebb (2025. májusi) statisztikai adat szerint 244 077 forint, ennek 1,5 százaléka 3661 forint. Így egyösszegben érkezik 3661 x 11 = 40 273 forint.
A novemberi és a decemberi nyugdíj 3661 forinttal emelt összegben érkezik, azaz az átlagnyugdíj 247 740 forintra nő. Egy átlagnyugdíjas így összesen 40 273 + 2 x 3661 = 47 595 forint pótlólagos emelésben részesül.

-Ha mindezt a nyugdíjak jelenlegi 213 ezer forintos középértékére (a medián nyugdíjra) vetítjük, akkor egy medián nyugdíjas összesen 41 805 forint pótlólagos korrekcióban részesül. (A medián nyugdíj novembertől 216 ezer forint lehet.)
-Ha a relatív szegénységi küszöb értékét, 180 ezer forintot vesszük alapul, akkor 35 100 forint az összesített korrekció mértéke.
-Ha a mélyszegénység rémével fenyegető 120 ezer forintra vetítjük a pótlólagos emelést, akkor a korrekcó összesen 23 400 forint.
Miután a nyugdíjemelési korrekció mértéke a nyugdíj összegétől teljesen függetlenül egységesen 1,5%, egy 800 ezer forintos nyugdíjban részesülő korrekciója 156 ezer forint.
A nyugdíjkorrekció végleges mértékét a nyugdíjtörvény szerint az év első nyolc havi (január-augusztus) adataira támaszkodva megbecsült éves infláció alapján lehet meghatározni, így az emelés mértéke elvileg még változhat;
-ha a szeptemberi statisztikai értékelés eredményeként a nyugdíjas infláció éves becsült mértéke meghaladta az általános infláció éves becsült mértékét, akkor a nyugdíjas inflációhoz kell igazítani a korrekciót.
Mindenesetre az 1,5 százalékos pótlólagos visszamenőleges emelés révén mintegy 105 milliárd forint áramlik a nyugdíjasokhoz.

2026. január: éves inflációs nyugdíjemelés
A várhatóan 1,5 százalékos korrekciós emeléssel növelt összegű 2025. decemberi nyugdíjat 2026. januárban a 2026-ra szóló költségvetési törvényben jelzett 3,6 százalékos inflációnak megfelelően 3,6 százalékkal kell emelni, vagyis 2026-ban az éves inflációs nyugdíjemelés januártól 3,6% lesz. Így az átlagnyugdíj 256 660 forintra nőhet 2026. január 1-jétől, a medián nyugdíj pedig 224 ezer forintra emelkedhet.
Az éves kötelező nyugdíjemeléssel cca. 252 milliárd forint áramlik januárban a nyugdíjasokhoz és egyéb jogosultakhoz.

2026. február: 13. havi nyugdíj
Aki 2025. december 31-én már nyugdíjas lesz és 2026. februárjában is folyósítják majd a részére a nyugdíját, az 2026. februárjában a nyugdíja mellé az azzal azonos összegű 13. havi nyugdíjra is jogosulttá válik majd.
Egy átlagnyugdíjban részesülő így 2 x 256 660 = 513 320 forintra számíthat 2026. februárban.
A 13. havi nyugdíj jövőre 500 milliárd forintot meghaladó mértékű költségvetési terhelést jelent, amit járulékfedezet híján az általános költségvetési bevételek terhére kell előteremteni 2026-ban is. A választások előtt két hónappal nyilván bármi áron meglesz erre a fedezet.
A fentiekben felvillantott juttatások közel fele persze azonnal visszaáramlik a költségvetésbe, hiszen a nyugdíjasok többsége kénytelen elkölteni a nyugdíját – nem is beszélve az utalványáról – élelmiszerre, gyógyszerre, energiára, szolgálatásokra, amelyeket terhel az áfa és adott esetben egy sor egyéb adónem.
A nyugdíjasok javára biztosított juttatások révén gyakorlatilag késleltetés nélkül növelhető a kereslet, vagyis a fogyasztás-vezérelte gazdasági növekedés a nyugdíjas fogyasztás révén akár turbófokozatba is kapcsolható lenne, ha nem lenne ennyire visszafogott a plusz juttatások mértéke.
Mert az összes juttatás ellenére a nyugdíjasoknak tisztában kell azzal lenniük, hogy az Európai Unióban Magyarország költi a legkevesebbet a nyugdíjasaira (a GDP 7,45 százalékát az uniós 10,9 százalékos átlaggal szemben).
Amíg ez nem változik, a nyugdíjasok relatív (és százezrek esetében már abszolút) elszegényedése nemcsak a magyar aktív korúakhoz képest, hanem a többi európai nyugdíjashoz képest is elkerülhetetlenül folytatódik.