Egyre több családban hangzik el a fájdalmas mondat: „Még csak ötven körül volt.” A statisztikák mögött családapák, édesanyák, barátok és kollégák állnak, akik előtt még hosszú évek állhattak volna. Ahhoz, hogy megértsük, miért veszítjük el túl korán a mai középkorú generáció jelentős részét, érdemes megnézni azokat az életmódbeli, biológiai és társadalmi tényezőket, amelyek hosszú idő alatt összeadódva súlyos betegségekhez vezethetnek.

A magyarországi és európai adatok egyaránt azt mutatják, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam még mindig elmarad az uniós átlagtól, miközben a 65 éves kor előtti halálozások aránya kiemelkedően magas. A vezető halálokok között továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések szerepelnek. A szívinfarktus, a stroke és a szívelégtelenség a halálesetek jelentős részéért felel, míg a tüdő-, vastagbél-, emlő- és prosztatarák szintén sok életet követel ebben a korosztályban. Ezek a betegségek általában nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem hosszú évek alatt, sokszor tünetmentesen.

A legveszélyesebb problémák közé tartozik a kezeletlen magas vérnyomás, amelyet nem véletlenül neveznek „néma gyilkosnak”. Sokáig semmilyen panaszt nem okoz, közben viszont folyamatosan károsítja az ereket, növeli az érszűkület, az infarktus és a stroke kockázatát. Hasonlóan alattomos az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása is. A háttérben zajló anyagcserezavar krónikus gyulladást tart fenn a szervezetben, károsítja az ereket és jelentősen rontja a szív- és érrendszer állapotát.

A hasi típusú elhízás sem pusztán esztétikai kérdés. A belső szervek körül lerakódó zsigeri zsír gyulladáskeltő anyagokat termel, amelyek hozzájárulnak a magas vérnyomás, a cukorbetegség és számos más krónikus betegség kialakulásához.
A háttérben sokszor a modern életmód áll. A folyamatos stressz, a túlterheltség, az anyagi nyomás és az állandó megfelelési kényszer hosszú távon komoly károkat okoz. A tartósan magas stresszhormonszint gyengíti az immunrendszert, emeli a vércukorszintet és elősegíti a hasi hízást. Ehhez társul az alváshiány is: a napi 5-6 óra alvás hosszú távon növeli a szívbetegségek, a depresszió és akár a demencia kockázatát is.

Sokan ráadásul egészségtelen módon próbálják levezetni a feszültséget. Az esti alkoholfogyasztás, a dohányzás, a gyorsételek és a túlzott cukorfogyasztás tovább terheli a szervezetet, amely negyven-ötven éves kor fölött már sokkal nehezebben regenerálódik.
A társadalmi szerepek és beidegződések szintén hozzájárulnak a problémához. Sok férfi még mindig úgy gondolja, hogy a fájdalom vagy a gyengeség beismerése kerülendő, ezért hajlamos figyelmen kívül hagyni a mellkasi panaszokat, a kimerültséget vagy más figyelmeztető jeleket. Mire orvoshoz fordulnak, a betegség gyakran előrehaladott állapotban van.
A nők helyzete sem könnyebb. A negyvenes-ötvenes éveikben sokan egyszerre próbálnak helytállni a munkahelyen, gondoskodni a gyerekekről és támogatni az idős szülőket. Saját egészségük, pihenésük és szűrővizsgálataik sokszor háttérbe szorulnak.

Pedig a megelőzés sok esetben életet menthet. A rendszeres szűrővizsgálatok, a vérnyomás ellenőrzése, a laborvizsgálatok, a kardiológiai kontroll és a rákszűrések segíthetnek abban, hogy a betegségek még időben kiderüljenek. A mindennapi mozgás is kulcsfontosságú: napi fél óra séta vagy kerékpározás már jelentősen csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Ugyanilyen fontos a megfelelő alvás, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a stressz csökkentése. Kevesebb alkohol, kevesebb feldolgozott élelmiszer, több pihenés és tudatosabb életmód hosszú távon komoly különbséget jelenthet.
A testünk nem kimeríthetetlen erőforrás. A folyamatos túlterhelés, az évekig halogatott orvosi vizsgálatok és az önmagunk háttérbe szorítása előbb-utóbb komoly következményekkel járhat. A legfontosabb lépés sokszor nem valamilyen drasztikus változás, hanem annak felismerése, hogy az egészség nem magától értetődő. A munkahelyen szinte mindenki pótolható, de a családban és az otthonunkban senki sem.