Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója szerint az árrésstop és más piaci beavatkozások hosszú távon torzíthatják a piacot, és veszélybe sodorhatják a vásárlók által megszokott akciókat. Bár a vásárlók jelenleg még profitálhatnak az alacsonyabb árakból, a promóciós mozgástér szűkülése komoly következményekkel járhat. A gazdasági növekedés hiánya, az inflációs nyomás és a bérfeszültség tovább nehezíti a helyzetet.
„Ha ez az árrésstop így folytatódik, annak az lesz az eredménye, hogy eltűnnek az akciók. Ez nagyon fontos, mert a vásárlók megszokták, hogy mindig van valami jó ajánlat – de egyszerűen nem lehet mindent kitermelni ilyen körülmények között. És ha ez az új rendszer kiterjed más termékkategóriákra is, akkor ott sem lesz más a helyzet: nem lesz miből kedvezményt adni.” - mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója.

Az árrésstop miatt a kereskedők nem tudják fenntartani az akciókat, mivel az alapárak csökkentése mellett már nincs elegendő mozgástér a promóciókra. Ez különösen a márkatermékek esetében jelent problémát, ahol a gyártók magasabb beszerzési árakkal dolgoznak. Az akciók eltűnése a vásárlók számára nemcsak anyagi veszteséget jelent, hanem a piaci versenyt is gyengíti.
Az alsóbb jövedelmi kategóriákban élők, akik hónapról hónapra élnek, különösen megsínylik az akciók eltűnését. Ezek a vásárlók eddig az akciókra támaszkodtak, hogy kijöjjenek a pénzükből. Az árrésstop miatt azonban az árérzékeny vásárlók elveszíthetik ezt a lehetőséget, ami tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Pálinkás Zsolt szerint a gazdasági növekedés továbbra is elmarad, és bár vannak biztató jelek, a vásárlók óvatosabbak, mint valaha. A reálbérek emelkedése ellenére sokan inkább megtakarítanak, mintsem költenének, ami a kereskedelmi szektor számára további kihívásokat jelent. A hipermarketekbe ugyan visszatértek a vásárlók, de a vásárlói bizalom továbbra is alacsony.
A Tesco havonta körülbelül egymilliárd forint veszteséget könyvel el az árrésstop miatt. Ez nemcsak az akciók csökkentését eredményezi, hanem a fejlesztésekre és beruházásokra is negatív hatással van. A vállalatnak újra kellett gondolnia a költségszerkezetét, és más területeken is vissza kellett fognia a kiadásokat.
Pálinkás Zsolt szerint egyik sem ideális, de az árrésstop kevésbé káros, mivel legalább részben figyelembe veszi az értéklánc többi szereplőjét is. Az árstop kizárólag a végső fogyasztói árra fókuszált, míg az árrésstop esetében már felmerült a termelők és beszállítók felelőssége is. Ugyanakkor mindkét intézkedés torzítja a piacot, és hosszú távon fenntarthatatlan.

Az infláció ugyan csökkenő tendenciát mutat, de az árrésstop hosszabb távú fenntartása tovább szűkítheti a kereskedők mozgásterét. Az Országos Kereskedelmi Szövetség javaslatot tett az árrésstop zökkenőmentes kivezetésére, de a kormány egyelőre nem döntött a kérdésben. Ha az intézkedés marad, az tovább növelheti a piaci torzulásokat, és veszélybe sodorhatja a vásárlók által megszokott akciókat.