Az utóbbi időszakban egyre több fix kerítés jelent meg a mezőgazdasági területek körül, ezért a jogalkotó új szabályozással próbálja korlátozni ezek elterjedését. Az új rendelkezések célja, hogy a mezőgazdasági érdekek és a vadállomány védelme között hosszú távon is fenntartható egyensúly alakuljon ki.
Egy beszámoló szerint a módosított jogszabályok a kerítések létesítésére, a nemkívánatos vadfajok kezelésére, valamint a zárttéri vadtartás szabályaira is kiterjednek. A változások több ponton szigorítják és pontosítják a korábbi előírásokat.

A legfontosabb újdonság a fix kerítések telepítésénél, hogy a bekeríthető terület mérete legfeljebb 50 hektár lehet. Emellett alapvető követelmény lett, hogy a kerítés ne akadályozza a vad természetes életfeltételeit és jellemző mozgásirányát. A szabályozás szerint a kerítés műszaki kialakításának alkalmasnak kell lennie a vadkár elleni védekezésre, ugyanakkor csak akkor engedélyezhető, ha más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható megfelelően a mezőgazdasági kultúra védelme.
Kiemelten fontos változás, hogy fix kerítés csak a területileg illetékes vadászatra jogosult hozzájárulásával építhető. A hatóság kizárólag akkor adhat engedélyt, ha a vadászatra jogosult fél ehhez kifejezetten hozzájárult.

A vadgazdálkodás szabályozásában is jelentős módosítások lépnek életbe. Az új rendelkezések szerint a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfajok egyedei vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül elejthetők, függetlenül az éves vadgazdálkodási tervben szereplő darabszámtól.
A szabályozás azt is rögzíti, hogy az éves vadgazdálkodási terv akkor is teljesítettnek minősül, ha az eltérés nem haladja meg a 10 százalékot. Ez nagyobb rugalmasságot biztosíthat a vadgazdálkodók számára az éves tervek teljesítése során.

Újdonság az elektronikus vadászati napló bevezetése is. Március 1-jétől minden vadászatra jogosult használhat elektronikus vadászati naplót és teríték-nyilvántartást, az úgynevezett e-beírókönyvet a papíralapú adminisztráció helyett. Az ehhez szükséges szoftvereket egy kijelölt szervezet vizsgálja majd be, az engedélyezett rendszerek listáját pedig nyilvánosan közzéteszik.
A vadaskertek működésére vonatkozó szabályok szintén változnak. A módosítások érintik többek között a hatósági ellenőrzést, az alhaszonbérlet szabályait, az adminisztrációs kötelezettségeket és a kertekben tartható vadállomány maximális létszámát is.

Az új jogszabályok fő célja, hogy egyszerre biztosítsák a mezőgazdasági területek védelmét, a vadkárok csökkentését és a vadállomány természetes mozgásának megőrzését. Az érintett gazdálkodóknak, földtulajdonosoknak és vadászatra jogosultaknak ezért érdemes részletesen megismerniük az új előírásokat, hogy tevékenységüket a jövőben is a szabályoknak megfelelően végezhessék.