Az egyik legjelentősebb könnyítés, hogy 2026-tól megszűnik a gépjárműadó a mezőgazdasági vontatók pótkocsijai után. Bár első pillantásra technikai jellegű módosításnak tűnhet, a gyakorlatban érezhető pénzügyi könnyebbséget jelenthet azoknak a gazdálkodóknak, akik több pótkocsival végzik a termény, takarmány vagy eszközök szállítását. Nagy István agrárminiszter közlése szerint a döntés célja az agrárium működési költségeinek csökkentése, valamint az olyan terhek mérséklése, amelyek nem közvetlenül a termeléshez kapcsolódnak. Az üzemanyag- és karbantartási költségek mellett eddig a gépjárműadó is rendszeres kiadást jelentett, így ennek eltörlése különösen a nagyobb gazdaságok számára hozhat számottevő megtakarítást.

A változások az ingatlanadózás területén is megjelennek. 2026 januárjától az erdő művelési ágú ingatlanok adózása a termőföldekével azonos kategóriába kerül, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok nem vethetnek ki rájuk települési adót. Ez a lépés egységesebb szabályozást teremt az erdő- és termőföldterületek között, és megszüntetheti azokat a korábbi helyi eltéréseket, amelyek bizonytalanságot okozhattak az erdőtulajdonosok számára. Az új rendszer kiszámíthatóbb jogi és gazdasági környezetet biztosít, ami különösen fontos a hosszú távú beruházások és erdőgazdálkodási tervek esetében.

A földpiacon aktív gazdák számára kedvező hír, hogy 2026-ban is megmarad az illetékmentesség a termőföld-adásvételeknél. Ez akkor is érvényes, ha az adott földterületet jogszabályon alapuló szolgalmi jog – például közművezeték vagy átjárási jog – terheli. A döntés csökkenti a tranzakciók költségeit, és hozzájárulhat a földforgalom élénkítéséhez, hiszen az ilyen terhek fennállása nem zárja ki az illetékmentes ügylet lehetőségét.

Az áfaszabályok terén is történik változás: 2026-tól a marhatőkehús és a marhabelsőségek is az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs alá tartoznak. Korábban ez a kedvezmény kizárólag a fél és negyedelt marhára vonatkozott, így a mostani bővítés szélesebb termékkört érint. A cél a hazai marhahús-termelés versenyképességének erősítése és a fogyasztói árak mérséklése. A lépés várhatóan az ellátási lánc több szereplőjénél – a termelőktől a feldolgozókon át a kereskedőkig – érezteti majd hatását.

Az elmúlt évek szélsőséges időjárási viszonyai miatt külön intézkedések segítik a károsult gazdákat. Azok a termelők, akik bejelentkeztek a kárenyhítési alapba a kora tavaszi fagykár vagy az aszály miatt, egyéves hitelmoratóriumot vehetnek igénybe. Ez a haladék komoly segítséget jelenthet a likviditási gondokkal küzdő gazdaságok számára, mivel időt ad a termelés újraszervezésére és a veszteségek részbeni kompenzálására. Emellett 2026 februárjában új támogatási program indul a fagykárt szenvedett ültetvények megújítására. A program célja nemcsak az érintett ültetvények cseréje, hanem az időjárási kockázatok csökkentése és a víztakarékos öntözőrendszerek kiépítésének támogatása is. A hangsúly az alkalmazkodóképesség erősítésén van: olyan ültetvények telepítését ösztönzik, amelyek jobban ellenállnak a hőmérsékleti szélsőségeknek és a csapadékhiánynak.

A 2026. január 1-jétől hatályos intézkedések összességében több területen is könnyítést hoznak a mezőgazdaság szereplőinek. Megszűnik a gépjárműadó a mezőgazdasági pótkocsik után, egységesebbé válik az erdő- és termőföldek adózása, fennmarad az illetékmentesség a földügyleteknél, bővül az 5 százalékos áfakulcs alá tartozó marhahús-termékek köre, valamint hitelmoratórium és új támogatások segítik az időjárási károkkal sújtott gazdákat. A cél egy olyan gazdasági környezet kialakítása, amely csökkenti a terheket, növeli a kiszámíthatóságot, és stabilabb működési feltételeket teremt a magyar agrárium számára a változó éghajlati viszonyok között is.