A TISZA Párt nyilvánosan bemutatta „Működő és Emberséges Magyarország” című programját, amely jóval túlmutat a megszokott kampányígéreteken. Nem egy rövid, politikai szlogenekből álló dokumentumról van szó, hanem egy több száz oldalas, részletes szakpolitikai tervről, amely másfél év alatt készült el, több mint ezer szakértő bevonásával és számos szakmai szervezettel folytatott egyeztetések eredményeként. A koncepció középpontjában egy világos cél áll: egy olyan állam felépítése, amely kiszámíthatóan működik, átlátható, és valóban az állampolgárok érdekeit szolgálja – nem föléjük helyezkedik, hanem értük dolgozik. A választási győzelem új szakaszt nyit: a kampányidőszak ígéreteit felválthatja a gyakorlati megvalósítás. Ebben a helyzetben a program már nem csupán politikai üzenet, hanem egy kormányzati működés alapja is lehet.

A párt vezetője, Magyar Péter a győzelmet követően hangsúlyozta: az eredmény mögött nem egyetlen politikai szereplő áll, hanem széles társadalmi támogatottság. Elmondása szerint az elmúlt időszakban több mint egymillió emberrel találkoztak személyesen, és ezekből a beszélgetésekből egyértelmű igény rajzolódott ki egy stabilabb, kiszámíthatóbb és emberségesebb ország iránt. Kiemelte azt is, hogy nem gyors, látványos csodákat ígérnek, hanem következetes munkát, átgondolt tervezést és felelősségvállalást. Véleménye szerint ezek hiányában egy állam működése hosszú távon megbomlik – a mostani felhatalmazás pedig ennek helyreállítására szólhat.

A program egyik alapgondolata, hogy a jelenlegi problémák nem egyik napról a másikra alakultak ki. A dokumentum szerint az elmúlt években hiányzott a következetes stratégia, az elszámoltathatóság és a politikai felelősségvállalás, ami meggyengítette az intézmények működését. A TISZA értelmezésében a mostani helyzet egy lehetőség is: új alapokra helyezni az államot, ahol a döntéseknek következményei vannak, és a kormány valóban minden állampolgárt képvisel.

A tervezet négy fő alappillér köré épül. A „békés és rendezett Magyarország” a stabilitást és a biztonságot hangsúlyozza. A „szabad és boldog Magyarország” a demokratikus működés és a félelem nélküli élet fontosságát emeli ki. A „tiszta és haladó Magyarország” a jogállamiságot és a korrupció visszaszorítását helyezi előtérbe, míg a „gazdag és sikeres Magyarország” a teljesítményalapú fejlődést és az esélyteremtést célozza.

Az egyik legnagyobb hangsúlyt az oktatás kapja. A cél, hogy minden gyermek már az általános iskola alsó tagozatának végére biztos alapkompetenciákkal rendelkezzen. A pedagógusok helyzetét béremelésekkel és az adminisztráció csökkentésével javítanák, miközben átalakítanák a tantervi rendszert és megszüntetnék az állami tankönyvmonopóliumot. Emellett fontos elem az egyetemi autonómia visszaállítása és a nemzetközi kapcsolatok erősítése az oktatásban.
Gazdasági téren a tudásalapú fejlődés kerülne előtérbe. A tervek között szerepel a kis- és középvállalkozások megerősítése, a termelékenység növelése és a bérek emelése. Kiemelt cél a befagyasztott uniós források hozzáférhetővé tétele, amelyeket elsősorban infrastruktúrára, oktatásra és egészségügyre fordítanának. Az adórendszer átalakítása is napirenden van: csökkentenék az alacsonyabb jövedelműek terheit, egyszerűsítenék a rendszert, és bizonyos alapvető termékek esetében áfacsökkentést vezetnének be. Emellett megjelenne a nagyobb vagyonnal rendelkezők célzottabb adóztatása is.

A nyugdíjrendszerben a meglévő juttatások megtartása mellett új biztonsági elemek bevezetését tervezik, például minimum nyugdíjgaranciát. Az energetikai és fenntarthatósági célok között az energiafüggetlenség erősítése szerepel. Növelnék a megújuló energia arányát, ösztönöznék az energiahatékonysági beruházásokat, és nagyobb teret adnának a szél- és geotermikus energia hasznosításának. A költségvetési politika középpontjában a stabilitás áll: csökkentenék a hiányt, mérsékelnék az államadósságot és visszaszorítanák az inflációt. Emellett hangsúlyos szerepet kapna a közpénzek átlátható kezelése és a korrupció elleni fellépés. Hosszabb távon az euró bevezetésének előkészítése is a célok között szerepel.

Külpolitikai téren Magyarország aktívabb szerepet vállalna a nemzetközi együttműködésekben, különösen az Európai Unió és a NATO keretein belül.
A társadalompolitikai elképzelések középpontjában egy újfajta „társadalmi szerződés” áll, amely szerint senki nem maradhat magára. A családok támogatása, a szociális háló megerősítése és a gyermekvédelem kiemelt hangsúlyt kapna.
Az egészségügyben a cél egy mindenki számára hozzáférhető, korszerű rendszer kialakítása, több forrással, modernebb intézményekkel és rövidebb várólistákkal.
A vidékfejlesztés és az agrárium területén a fenntartható gazdálkodás és a hazai termelők támogatása kerülne előtérbe, miközben erősítenék a helyi ellátási láncokat és a környezetvédelmi szabályozást.

A program végső üzenete egyértelmű: a tervezés már megtörtént, a szakmai alapok rendelkezésre állnak. A következő időszak kulcskérdése az lehet, hogy ezek az elképzelések milyen ütemben és milyen formában valósulnak meg a gyakorlatban.