A nyugdíjba vonulás sokak szerint egyszerű adminisztratív lépés, valójában azonban jóval összetettebb folyamat. Nemcsak az életkor számít, hanem az is, hogy a hivatalos nyilvántartásokban pontosan szerepelnek-e a korábbi munkaviszonyok, keresetek, vállalkozói időszakok, gyermekneveléssel töltött évek és más biztosítási jogviszonyok. Ha valami hiányzik vagy hibás, az a nyugdíj összegét is csökkentheti.

Magyarországon jelenleg a férfiak és nők általános öregségi nyugdíjkorhatára egységesen 65 év az 1957-ben vagy később születetteknél. A legfontosabb, hogy a nyugdíjra ne csak a 65. születésnap előtt néhány héttel kezdjünk készülni. Aki biztosra akar menni, annak már évekkel korábban érdemes ellenőriznie az adatait és összegyűjtenie a régi iratait.
Ideális esetben a felkészülés körülbelül három évvel a nyugdíjkorhatár előtt, vagyis nagyjából 62 éves korban kezdődik. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint ekkor indul hivatalból az adategyeztetési eljárás, amely során az érintett hivatalos kimutatást kap a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokról. Ez érkezhet elektronikusan tárhelyre vagy postai úton is.

A kimutatás tartalmazza a biztosítási jogviszonyokat, a szolgálati időt, a kereseti adatokat és egyes esetekben a jogosultsági időre vagy korkedvezményre vonatkozó információkat is. Ez még nem a végleges nyugdíjösszeg, hanem annak alapja, hogy a hivatal milyen adatokkal számol majd.
Az adategyeztetés kiemelten fontos, mert ha hiányzik egy korábbi munkahely, rosszul szerepel egy időszak vagy kimarad egy kereseti adat, az később a nyugdíj összegét is befolyásolhatja. Különösen gyakori ez azoknál, akik sok munkahelyen dolgoztak, vállalkozók voltak, külföldön is dolgoztak vagy régi, papíralapú nyilvántartásokkal érintett időszakaik vannak.

A legnagyobb hiba, amikor valaki félreteszi a kimutatást, és nem ellenőrzi részletesen. Érdemes soronként átnézni a munkáltatók nevét, az időszakok dátumait, a jövedelmeket és minden olyan adatot, ami a későbbi nyugdíjat érintheti.
Sokan összekeverik a szolgálati időt és a jogosultsági időt, pedig ezek nem ugyanazt jelentik. A szolgálati idő az öregségi nyugdíj szempontjából számít, és általában legalább 20 év szükséges a teljes öregségi nyugdíjhoz, míg 15 év esetén résznyugdíj járhat.
A nyugdíj előtt érdemes minden fontos iratot összegyűjteni: régi munkaszerződéseket, bérpapírokat, munkáltatói igazolásokat, vállalkozói dokumentumokat, gyesre vagy gyedre vonatkozó határozatokat, illetve minden olyan papírt, amely korábbi jogviszonyt vagy jövedelmet igazolhat.

Ha a kimutatásban hiba van, azt jelezni kell a nyugdíjbiztosítási szerv felé. A hiányzó adatokat munkáltatói igazolásokkal, kereseti iratokkal vagy más hivatalos dokumentumokkal lehet igazolni. Ez az eljárás időigényes lehet, ezért nem szabad az utolsó pillanatra hagyni.
Fontos tudni, hogy az öregségi nyugdíj nem indul automatikusan a 65. születésnapon. A nyugdíjat külön igényelni kell elektronikusan vagy papíralapon a megfelelő nyomtatványon. A kérelem beadásakor meg kell jelölni, hogy az érintett mikortól kéri a nyugdíj megállapítását.
A kérelem után a hivatal ellenőrzi a szolgálati időt, a kereseti adatokat és a jogosultsági feltételeket, majd határozatot hoz a nyugdíj összegéről és kezdő időpontjáról. A határozatot nagyon alaposan át kell nézni, mert ha hiba marad benne, az hosszú éveken át befolyásolhatja a havi ellátást.

Az elektronikus ügyintézés ma már sok nyugdíjügyben elérhető, de fontos rendszeresen ellenőrizni a tárhelyre érkező hivatalos üzeneteket, mert ezekhez határidők kapcsolódhatnak.
Különösen fontos a korai felkészülés azoknál, akik vállalkozók voltak, külföldön dolgoztak, sok munkahelyet váltottak vagy megszűnt cégeknél dolgoztak. Ilyen esetekben gyakrabban fordul elő, hogy bizonyos időszakokat külön kell igazolni.
A legfontosabb tanács egyszerű: a nyugdíj nem az utolsó pillanat ügye. Aki időben ellenőrzi az adatait, összegyűjti az iratait és rendezi a hiányosságokat, sok kellemetlenségtől és anyagi veszteségtől kímélheti meg magát.