A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága és a nyugdíjasok elszegényedése komoly kihívást jelent, miközben szakértői viták zajlanak a szükséges reformokról - erről Farkas András nyugdíjszakértő írt a Portfolion megjelent cikkében. Míg a kormányzat szerint nincs szükség átfogó változtatásokra, a szakértők egy része szerint sürgős beavatkozás szükséges a rendszer hosszú távú működőképességének biztosításához.
A magyar nyugdíjrendszer jövője kapcsán alapvető kérdés, hogy szükség van-e átfogó reformra. A jelenlegi helyzet elemzése azt mutatja, hogy bár a rendszer még nem omlott össze, a szakadékba zuhanás veszélye valós, és a megelőzésre egyre kevesebb idő áll rendelkezésre.

Az egyik legégetőbb probléma a nyugdíjasok folyamatos relatív elszegényedése. Ennek fő oka, hogy a nyugdíjak emelése csak az inflációt követi, miközben a bérek ennél jóval gyorsabban nőnek. Ez azt eredményezi, hogy minden nyugdíjas azonnal rákerül egy "elszegényedési csúszdára", amint megállapítják a nyugdíját. A helyzetet az Állami Számvevőszék friss jelentése is alátámasztja, amely szerint 2026-ban alig 47%, 2027-ben pedig kevesebb mint 46% lehet az átlagnyugdíj és a nettó átlagkereset hányadosa.
A nyugdíjmegállapítási rendszer jelenlegi formájában súlyos méltánytalanságokat okoz. A valorizáció mai módszere miatt a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van: minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ez a probléma különösen erőteljesen jelentkezik az utóbbi évtizedben, amikor az országos átlagkereset 9-12 százalékkal nő évente, míg a már megállapított nyugdíjakat csak az infláció mértékével (3-5 százalék) korrigálják.

Az alacsony nyugdíjak problémájának kezelésére felmerült a minimálnyugdíj emelése 120 ezer forintra. Ez azonban önmagában nem jelent valódi megoldást, mivel a 120 ezer forint nyugdíj vásárlóereje is évről-évre romlana tovább. Jelenleg mintegy 280 ezer ember részesül 120 ezer forint alatti nyugellátásban, és csak kis részük tekinthető a társadalombiztosítás szándékos "potyautasának".
A valódi megoldást a nyugdíjmegállapítás és a nyugdíjkarbantartás rendszerének átalakítása jelenthetné. A valorizáció módszerét osztrák mintára folyamatossá lehetne tenni, vagy német mintára a nyugdíjemelés rendszerében is érvényesíteni. Emellett a nyugdíjemelés során az infláció mellett figyelembe kellene venni a nettó átlagkereset éves reálnövekedésének mértékét is.

A modern európai nyugdíjrendszerekben egyre inkább a vegyes indexálás speciális képletét alkalmazzák, ahol a nyugdíjemelés mértéke: infláció 100% + reálkereset-növekedés x%, ahol az "x" lehet 20, 33 vagy 50% az egyes államok gyakorlatában. Magyarországon 2025-ben a reálkereset növekedése 4,7%, így ennek felét hozzáadva az inflációs nyugdíjemeléshez, idén a nyugdíjakat nem 4,8%-kal, hanem 7,15%-kal kellene emelni.
A nyugdíjkasszára Magyarországon 2025-ben a GDP 7,45%-a (körülbelül 6666 milliárd Ft) jut, míg 2026-ra a tervezett GDP 7,32%-a (6996 milliárd Ft). Ha az öregségi nyugdíjakra fordított magyar költségvetési kiadásokat közelítenék az EU átlagszintjéhez, a nyugdíjkassza akár 3000 milliárd forinttal is magasabb lehetne, ami jelentős nyugdíjemelést tenne lehetővé.

A magyar nyugdíjrendszer kiegészítése egy tőkefedezeti pillérrel szintén fontos lépés lenne, amely a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtésével oldható meg. Az első lépés az önkéntes nyugdíjpénztári tagok munkáltatói támogatásának szociális hozzájárulási adó mentessé tétele lehetne.
Az OECD a magyar kormány kérésére készített tanulmányt a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról, amelyet azonban a kormányzat elutasított. A jelentés nem vizsgálta az állami nyugdíjrendszer tőkefedezeti lábának megteremtését, de javasolta az öngondoskodási pillér erősítését. A jelenlegi nyugdíjrendszer egyik legnagyobb problémája az átláthatóság hiánya. Senki nem látja előre az élete során, hogy miképpen, milyen időtartamok, keresetek, járulékok alapján nő a nyugdíja, hogyan épülnek fel évről-évre a jogosultságai. Ennek megváltoztatása csak gyökeres reform révén képzelhető el.
Összességében a szakadékba zuhanás valóban fenyegeti a magyar nyugdíjrendszert, de még van idő a katasztrófa megelőzésére. Ehhez azonban érdemi nyugdíjreformra van szükség, mégpedig mielőbb - zárta gondolatait a nyugdíjszakértő.

Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?
Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók.