A világon számos baktériumfaj termel méreganyagokat, avagy toxinokat. A TAU kutatói most – Yasmin Granot-Matok PhD-hallgató és Dan Peer professzor vezetésével – megtalálták a módját, hogyan állíthatják ezeket a toxinokat hatékonyan az onkológia szolgálatába. A toxinok termelését leíró genetikai kódot hírvivő-RNS-molekulákba csomagolták, azokat pedig lipid nanorészecskékkel és antitestekkel borították be. Ez utóbbiak biztosították, hogy a küldemény biztosan célba találjon, azaz célzottan csak a burjánzó ráksejtek vegyék fel. Amint ez megtörténik ugyanis, a kórosan szaporodó sejtek beolvassák a kapott genetikai utasítást, majd azt követve elkezdik termelni az adott toxint. Végül ez a méreganyag pusztítja el a rákos sejteket.

„Olyan ez, mintha egy trójai falovat juttatnánk a ráksejtekbe” – idézi az izraeli egyetem közleménye Peer professzort. Alapvető működési elveit tekintve a technológia nagyban hasonlít a koronavírus-pandémia megfékezése érdekében kifejlesztett legújabb generációs vakcinákra. Ezek szintén mRNS segítségével késztetik a szervezet sejtjeit a vírus önmagában ártalmatlan tüskefehérjéjének előállítására, hogy aztán az immunrendszer azt megismerve védettséget alakítson ki a kórokozóval szemben. Különbség viszont, hogy az mRNS ezúttal egy bakteriális toxin leírását tartalmazza, amely végez az azt előállító sejttel. Az eddigi állatkísérletek tanúsága szerint az eljárás a rákos sejtek 44-60 százalékát képes megsemmisíteni egyetlen injekcióval.