Kevesen tudják, pedig milliókat érinthet: a befizetett személyi jövedelemadónkból nemcsak gyógyszerre vagy orvosra, hanem lakhatási kiadásokra is visszakaphatunk pénzt. Lakáshitel törlesztésére, albérleti díjra vagy akár a gyerek kollégiumi költségeire is igénybe vehető egy jól kihasználható állami támogatás. Aki tudatosan él vele, évente több mint félmillió forintnyi lakhatási kiadás után kaphat 20 százalékos adó-visszatérítést, ami reálisan akár 120–130 ezer forint pluszt is jelenthet. Ráadásul egy családban ez az összeg akár duplázható is.

A kulcs az egészségpénztár, pontosabban annak kevésbé ismert önsegélyező funkciója. Sokan az egészségpénztárat kizárólag gyógyszerekkel és magánorvosi ellátással kötik össze, pedig ezen keresztül lakhatási célokra is lehet pénzt elszámolni. Ide tartozik a felsőoktatásban tanuló, 25 év alatti gyermek albérleti vagy kollégiumi díja, illetve a saját lakásra felvett jelzáloghitel havi törlesztése is.
A rendszer lényege egyszerű: az egészségpénztárba befizetett összeg után az állam 20 százalékot visszatérít, legfeljebb évi 150 ezer forintig. A teljes keret kihasználásához évente 750 ezer forint befizetés szükséges. A jóváírást az adóbevallás után a NAV utalja vissza a pénztári számlára, jellemzően a következő év első felében.

Lakhatási célra jelenleg a minimálbérhez kötött összegek számolhatók el. Ez azt jelenti, hogy egyetemisták lakhatására évente nagyjából 320 ezer forint, lakáshitel törlesztésére pedig havonta közel 50 ezer forint, vagyis évente több mint 580 ezer forint használható fel. Mivel a pénztárak működési költséget vonnak le, a maximális kihasználáshoz valamivel többet kell befizetni, de így is körülbelül 123 ezer forintnyi állami támogatás jön vissza évente.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam érezhetően beszáll a lakáshitel törlesztésébe. Két adóstárs esetén pedig mindkét fél külön-külön igényelheti a visszatérítést, így a családi előny könnyen megduplázható. Fontos viszont, hogy ez az összeg csak azoknak jár, akik ténylegesen fizetnek személyi jövedelemadót – az szja-mentesek ezt a lehetőséget nem tudják kihasználni.

Jó hír, hogy 2025 nyarától megszűnt az önsegélyező szolgáltatásoknál korábban kötelező 180 napos várakozási idő. Vagyis a befizetett pénz azonnal felhasználható lakhatási célra, nem kell fél évet kivárni, ami jelentősen leegyszerűsíti és vonzóbbá teszi a rendszert. Nem véletlen, hogy az egészségpénztárak egyre népszerűbbek: már több mint egymillióan tagok, a befizetések évről évre nőnek, és az állami támogatások is milliárdos nagyságrendben érkeznek vissza a számlákra. Bár a legtöbben továbbra is egészségügyi kiadásokra használják a pénzt, a lakáshitel-törlesztés támogatása lassan, de biztosan kezd felzárkózni a népszerű célok közé.
Ez tipikusan az a lehetőség, ami nem hangos, nem látványos, de hosszú távon komoly pénzt hagyhat a családi kasszában – főleg azoknak, akik már lakást fizetnek, gyereket taníttatnak, és nem szeretnének egyetlen forint állami támogatást sem az asztalon hagyni.