Az európai városokban 2020 óta drámaian emelkedtek a rezsiköltségek, ami komoly terhet ró a háztartásokra és a vállalkozásokra, derül ki a Deutsche Bank elemzéséből. A közműárak növekedése különösen Varsóban és Münchenben volt kiemelkedő, miközben Budapesten a költségek még mindig viszonylag alacsonyak, de a részleges rezsicsökkentés kivezetése óta itt is érzékelhető a nyomás.
2020 óta az európai városok egy részében több mint a duplájára emelkedtek a rezsiköltségek, ami megterheli a háztartásokat, a vállalkozásokat és az ipart.
A dokumentum szerint például Varsóban az alapvető közműszolgáltatások - azaz villany, fűtés-hűtés, víz, szemétszállítás - havi átlagköltsége 2025-re 357 dollár lett (kb. 119 000 Ft) - szemben a 2020-as 176 dollárral (kb. 59 000 Ft). Eközben az Egyesült Királyságban több nehéz helyzetbe került vállalkozás bezárt a rekordmagas rezsiárak miatt, amelyeket a orosz–ukrán háború is súlyosbított.

A rezsilista élén München áll, ahol a havi átlagos rezsiköltség 404 dollár (kb. 135 000 Ft). A DB megjegyzi, hogy a magas villamosenergia-árak miatt a német ipari vállalatok egy része kénytelen visszafogni a termelést, bezárni, vagy külföldre költöztetni tevékenységét. Az alumíniumiparban például a villamosenergia-költség majdnem háromszorosa volt egy tonna alumínium piaci értékének ezen a nyáron. Hasonlóan szoríthatják a nadrágszíjat a fogyasztók és a vállalkozások az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Ausztriában és Csehországban.





Összehasonlításképpen: New Yorkban az átlagos havi rezsiköltség 181 dollár (kb. 61 000 Ft), míg San Franciscóban 221 dollár (kb. 74 000 Ft).
A lista végén álló Kairóban az elmúlt öt évben 31%-kal csökkentek a rezsiköltségek, jelenleg 26 dollár (kb. 8 700 Ft) körül alakulnak havonta. A visszaesés fő oka, hogy az egyiptomi font közel 70%-ot gyengült az amerikai dollárral szemben 2022 óta, amit geopolitikai sokkok és gazdasági egyensúlytalanságok súlyosbítottak. Tokióban szintén kétszámjegyű csökkenés tapasztalható a rezsiköltségekben, elsősorban a gyengülő jen miatt.

Mi a helyzet Budapesten?
Budapesten az alapvető közműszolgáltatások havi átlagos költsége 147 dollár (kb. 49 000 forint), ami még mindig alacsonyabb, mint számos közép-európai fővárosban. Ez a szint a lista alsó harmadába sorolja a magyar fővárost, ugyanakkor a vizsgált időszakban jelentős átalakulás történt a korábbi évekhez képest a rezsiemelést követően.
Emlékezetes, a rezsicsökkentés részleges kivezetése 2022 második felében lépett életbe, miután a magyar kormány módosította a lakossági energiaár-szabályozást. Az új rendszer szerint a háztartások továbbra is kedvezményes árat fizetnek az úgynevezett átlagfogyasztásig, de az ezt meghaladó részt már "lakossági piaci áron" kell megvásárolniuk.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például villamos energiából évi 2523 kWh fogyasztásig marad az alacsony, 36 forint/kWh körüli ár, afölött viszont 70 forint/kWh felett fizetnek a háztartások. Földgáz esetében a kedvezményes határ évi 1729 köbméter, ami alatt nagyjából 102 forint/m³, afölött pedig 750 forint/m³ körüli az ár. Az intézkedés lényegében megszorítás volt, a célja, hogy mérsékelje az állami rezsitámogatás költségeit.

A legfrissebb inflációs adatok szerint például 2025 szeptemberében a rezsiszektorban a vezetékes gáz lett a negyedik legnagyobb dráguló: az egy köbméterre vetített ár 25 százalékkal emelkedett, 140 forintról 175-re - ez úgy lehetséges a fix árak ellenére, hogy a lakosság többet vásárolt a drágább gázból.
A régióban a már említett Varsó emelkedik ki a legmagasabb közüzemi díjakkal. De Bécsben és Prágában is jóval magasabbak az árak, 332 dollár (kb. 111 000 forint) és 313 dollár (kb. 105 000 forint) körül alakulnak havonta. Ezek az adatok jól mutatják, hogy bár Budapest még mindig viszonylag olcsónak számít a térségben, az árkülönbségek fokozatosan mérséklődnek, mivel a magyar energiaárak is egyre inkább a piaci viszonyokat követik.
Fontos megjegyezni, hogy amikor a különböző fővárosok rezsiköltségeit összehasonlítjuk, fontos figyelembe venni a jövedelmi szinteket és a vásárlóerőt is, nem csupán az árakat. Bár például Németországban vagy Ausztriában a rezsi nominálisan jóval drágább, az ottani háztartások átlagjövedelme is többszöröse a magyarénak. Egy müncheni vagy bécsi család jövedelmének kisebb hányadát viszi el a havi rezsi, míg Budapesten - különösen a rezsicsökkentés részleges kivezetése után - ez az arány a közepes vagy alacsony jövedelmű háztartások esetében akár 15–20 százalékra is emelkedhet, ha átlépik az átlagfogyasztási határt.