Új szabályozás lépett életbe Magyarországon a fúrt kutak létesítésére és engedélyeztetésére vonatkozóan. A változtatás célja elsősorban a hazai vízbázisok védelme, valamint az, hogy a kutak létesítése átláthatóbb és törvényes keretek között történjen. A hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy aki nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségnek, komoly bírságra számíthat.

A jelenlegi szabályozás szerint minden újonnan létesített fúrt kutat előzetesen be kell jelenteni a helyi önkormányzatnál. Ez a bejelentés a munkálatok megkezdésének alapfeltétele. A beérkező adatok értékelése után a hatóság többféle döntést hozhat: engedélyezheti a kút létesítését a benyújtott dokumentáció alapján, elutasíthatja a kérelmet, vagy további engedélyek beszerzését írhatja elő. Ez utóbbi főként érzékeny vízbázisok vagy mélyebb kutak esetében fordulhat elő, amikor vízjogi létesítési engedélyre is szükség lehet.

Bizonyos esetekben nincs szükség külön vízjogi engedélyre. Például mezőgazdasági célú kutaknál elegendő a bejelentés, ha a kút nem haladja meg az 50 méteres mélységet, kizárólag öntözésre használják, és nem érint ivóvízbázist vagy karszt- és rétegvízkészleteket. Fontos azonban, hogy ezeknél a kutaknál is kötelező az előzetes bejelentés az önkormányzat felé.

A hatóságok szerint még mindig sokan vállalják a kockázatot, és engedély nélkül létesítenek kutakat. A korábbi, díjmentes és büntetés nélküli engedélyeztetési lehetőség azonban 2024 végével megszűnt, így mostantól bírság járhat azoknak, akik szabálytalanul használják vagy létesítik a kutakat. A büntetés mértéke a körülményektől függően több százezer forint is lehet, különösen akkor, ha a kút veszélyezteti az ivóvízbázist vagy védett vízkészleteket.

Ugyanakkor jó hír a lakosság számára, hogy a 2024 előtt létesített háztartási kutak bizonyos feltételek mellett mentességet kapnak. Ha a kút nem mélyebb 50 méternél, nem ipari vagy mezőgazdasági célra használják, és kizárólag háztartási vízigény kielégítésére szolgál, akkor nem szükséges fennmaradási engedélyt kérni, és bírság sem jár érte.

A szabályozás hátterében az áll, hogy Magyarország vízkészleteinek jelentős része felszín alatti forrásokból származik. A kutak nyilvántartása és ellenőrzése ezért kulcsfontosságú a vízbázisok védelme, valamint a lakosság biztonságos ivóvízellátása szempontjából. Az új rendszer célja, hogy az állam pontos képet kapjon a vízkivételi helyekről, és megelőzze a vízkészletek túlhasználatát vagy szennyeződését.