Egy vizsgálat szerint létezik egy sajt, amely – magas zsírtartalma ellenére – nemcsak ízében, hanem a memória szempontjából is érdekes lehet. A kutatók a Camembert sajtot vették górcső alá, és különleges összetevőire hívták fel a figyelmet.

A sajt, amely jóval több egy finom falatnál
A sajt világszerte az egyik legkedveltebb finomság, mivel szinte bármilyen ételt képes különlegessé tenni. Színekben, formákban, ízekben is óriási a választék, ezért könnyen beilleszthető a mindennapi étrendbe.
Egy kutatócsoport most arra mutatott rá, hogy a népszerű francia Camembert nemcsak a gasztronómia kedvence, hanem az agyműködés szempontjából is figyelemre méltó lehet. A vizsgálat középpontjába a sajt érlelési folyamata és az eközben keletkező speciális zsírsav-összetevők kerültek.

Mi teszi különlegessé a Camembert sajtot?
Eredet, íz és állag
A Camembert egy krémes, lágy sajt, amely tehéntejből készül, és Franciaország egyik legismertebb terméke. Eredetileg Normandiából származik, és világszerte ismert a puha, vajas belsejéről, valamint a külső, fehér nemespenészes kérgéről.
Az érlelés során kialakuló kérgének köszönheti jellegzetes, enyhén földes, gombás aromáját, amely a lágy, vajas ízzel együtt különösen harmonikus összhatást ad. Sokak számára éppen ez a különleges ízvilág teszi a Camembert sajtot az egyik legkedveltebb lágysajttá.
Fontos tápanyagok az idegrendszernek
A Camembert nemcsak ízletes, hanem több értékes tápanyag forrása is. Jelentős mennyiségben tartalmaz B12-vitamint, amely részt vesz az energiaháztartásban, támogatja a vérképzést, és hozzájárul az idegrendszert védő burkok felépítéséhez.
Emellett olyan anyagok is megtalálhatók benne, mint a biotin, a pantoténsav, a foszfor és a kalcium. Ezek a tápanyagok a szervezet különböző folyamataiban játszanak szerepet, többek között a csontok, a sejtek és az anyagcsere működésében.
A kutatók külön figyelmet fordítottak azokra a zsírsavamidokra, amelyek a Camembert fermentálása során alakulnak ki, és feltételezhetően kedvezően hathatnak az agy egészségére.

Hogyan kapcsolódik a sajt az agyműködéshez?
Demencia, anyagcsere és egy különleges tejtermék
A vizsgálat hátterében az áll, hogy egyre több a demenciával élő ember, és ismert tény, hogy a 2-es típusú cukorbetegség növelheti az Alzheimer-kór kockázatát. A kutatók ezért egy olyan élelmiszerre fókuszáltak, amely fermentált tejtermékként bioaktív, idegrendszert támogató anyagokat tartalmazhat.
A Camembert ilyen szempontból különösen érdekes, mert az érlelés során olyan vegyületek keletkeznek benne, amelyek a korábbi eredmények alapján kedvezően befolyásolhatják a kognitív funkciókat. A mostani vizsgálat célja az volt, hogy pontosabban azonosítsák ezeket az összetevőket és hatásukat.
Zsírsavamidok a háttérben
A kutatók három zsírsavamidra koncentráltak, amelyek a sajt fermentálása során jönnek létre: a myrisztamidra, az oleamidra és a stearamidra. Az állatkísérletek alapján különösen a myrisztamid bizonyult ígéretesnek a kognitív teljesítmény szempontjából.
Érdekesség, hogy a myrisztinsav – a myrisztamid nem fermentált előanyaga – önmagában nem hozta ugyanazokat az eredményeket. Ez arra utal, hogy a fermentáció során végbemenő amidálási folyamat kulcsszerepet játszik abban, hogy ezek a vegyületek kedvező hatást fejtsenek ki az agyműködésre.

Mit mutatott a vizsgálat a gyakorlatban?
Camembert és memória – állatkísérletes eredmények
Az állatkísérletekben azt figyelték meg, hogy a Camemberttel táplált egerek bizonyos feladatokban jobb teljesítményt nyújtottak. Hosszabban foglalkoztak új tárgyakkal, ami arra utal, hogy a megismeréssel és emlékezéssel kapcsolatos képességeik javultak.
A myrisztamid adagolása külön is kedvező hatást mutatott a memória szempontjából, és magasabb dózis esetén még erőteljesebb javulást tapasztaltak. A myrisztinsav ezzel szemben nem bizonyult hatékonynak ugyanebben az összefüggésben.
A vizsgálatok szerint a myrisztamid hatására a hippokampuszban – az agynak a tanulásban és emlékezésben kulcsszerepet játszó területén – nőtt bizonyos, idegrendszert védő tényezők szintje. Az oleamid szintén mutatott kognitív javulást, míg a stearamiddal kapcsolatban egyelőre kevesebb adat áll rendelkezésre.

Hogyan zajlott a kísérlet?
Az egereket két csoportra osztották: az egyik csoport magas zsírtartalmú étrendet kapott, a másiknál ezt zsírsavamidokkal egészítették ki. A kognitív képességeket két viselkedéses teszttel mérték.
Az egyik vizsgálatban azt figyelték meg, hogyan reagálnak az állatok egy új tárgyra, a másikban pedig egy már ismert tárgy áthelyezésére. Ezekből a tesztekből következtettek arra, mennyire képesek az egerek felismerni az újdonságot és a változást, illetve hogyan működik a térbeli emlékezetük.
A kutatók emellett a Camembert sajt zsírsavamid-tartalmát is elemezték, valamint azt, hogyan változik a neurotróf faktorok – vagyis az idegsejteket támogató anyagok – kifejeződése a hippokampuszban.

Lehet-e a Camembert a demencia ellenszere?
Ígéretes, de óvatos következtetések
A vizsgálat eredményei szerint elképzelhető, hogy a Camembertben található zsírsavamidok, különösen a myrisztamid, támogatják az agy egészségét, és lassíthatják a kedvezőtlen idegrendszeri folyamatokat. A hippokampuszban kimutatható védő hatások arra utalnak, hogy szerepük lehet a neurodegeneratív betegségek alakulásának befolyásolásában.
Felmerül az is, hogy a myrisztamid kis mennyiségben a mindennapokban is alkalmazható lehet az agyműködés támogatására, akár Camembert sajt formájában, akár más, kiegészítő megoldásokkal. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a mostani eredmények állatkísérletekből származnak, ezért további, hosszabb távú vizsgálatokra van szükség.

Mit érdemes fejben tartani a sajt és az agy kapcsolatáról?
A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy az étrendnek fontos szerepe lehet az agy állapotának alakulásában, és a Camembert sajtban lévő bizonyos vegyületek ígéretesek ebből a szempontból. Ugyanakkor a vizsgálat nem igazolja azt, hogy nagy mennyiségű Camembert fogyasztása önmagában megakadályozná a szellemi hanyatlást.
Az is nyitott kérdés, hogy a myrisztamid közvetlenül az agyban fejti-e ki a hatását, vagy esetleg a bélben található receptorokon keresztül érvényesül. A jövőbeni kutatások feladata lesz annak tisztázása, meddig tartanak a most megfigyelt kognitív hatások, és hosszú távon milyen mértékben befolyásolhatják a neurodegeneratív folyamatokat.