A K&H biztos jövő felmérése szerint nem túl rózsásak a nyugdíjakkal kapcsolatos kilátások a magyar emberek körében. A felmérés a 30-59 éves korosztályt vizsgálva arra kereste a választ, hogy mire számítanak idős korukban.

A megkérdezettek átlagosan 69 évre teszik a nyugdíjkorhatárt, ami azt jelenti, hogy csak azután vonulnának nyugdíjba. A felmérésből az derül ki, hogy az elmúlt évben növekedett azoknak az aránya, akik úgy látják, a nyugdíjkorhatár elérése után továbbra is dolgozni fognak. Ez az arány 21 százalékról 27 százalékra emelkedett.

A kutatás kimutatta, hogy trendváltás tapasztalható a nyugdíjkorhatárra vonatkozó várakozásokban is. Míg korábban a legtöbben 65 évet mondtak, mostanra a 70 év került előtérbe. Igaz, a különbség nem túl jelentős, de a trendek alapján várható, hogy a következő időszakban a többség már a 70 évet tekinti a nyugdíjkorhatárnak.

A korosztályok közötti különbségek is érdekesek. Az ötvenes éveikben járó emberek 43 százaléka a 65 éves nyugdíjkorhatárra számít, míg a harmincasok és negyvenesek körében már a leggyakrabban említett érték a 70 év.

A kutatás rámutat arra is, hogy a nyugdíjkorhatár elérése utáni tervezett nyugdíjba vonulás időpontja sem túl optimista. A válaszadók 27 százaléka tervezi, hogy még a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fog. Ez az arány meghaladja az előző években mért 20 százalék körüli értéket.

Összességében elmondható, hogy a magyarok körében kedvezőtlenebbé váltak a nyugdíjkilátások, amelyeket a K&H biztos jövő felmérése tárt fel. A magasabb nyugdíjkorhatár és a további munkában maradás tervezett időtartama arra utal, hogy az emberek kevésbé bíznak a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatóságában és kénytelenek további megtakarításokat eszközölni a nyugdíjas éveikre való felkészülésként.