Jelentős változásokat hoz 2026 januárja a bérekben, a nyugdíjakban, az adókban és az állami támogatások rendszerében is. Emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami nemcsak a fizetéseket, hanem számos ellátás – például a táppénz, a GYED vagy az álláskeresési járadék – összegét is automatikusan növeli. A nyugdíjasok 3,6 százalékos emelésre számíthatnak, februárban pedig megérkezik a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete is. Több ágazatban – így az oktatásban, a szakképzésben és a kulturális szférában – célzott béremelések indulnak. Jelentősen bővülnek a családokat érintő adókedvezmények, miközben új szja-mentességek lépnek életbe az anyák számára. Változnak az adózási szabályok, a lakástámogatások, a hitelezési feltételek és a közlekedéssel kapcsolatos díjak is. Összegyűjtöttük a legfontosabb intézkedéseket, amelyek 2026 január elsején, azaz csütörtökön élesednek.
Az év eleje hagyományosan a jogszabályváltozások időszaka, így a 2026-os év is több újdonságot tartogat. A kormány egyszerre nyúlt hozzá a bérekhez, az ellátásokhoz, az adókedvezményekhez és a lakhatást érintő támogatásokhoz. A következőkben pontról pontra bemutatjuk, mi minden változik januártól, és mire kell felkészülni az új évben.

Emelkedik a minimálbér és a bérminimum
2026. január 1-től a minimálbér a jelenlegi bruttó 290 800 forintról 11%-os emeléssel bruttó 322 800 forintra nő, a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökre vonatkozó garantált bérminimum pedig a jelenlegi bruttó 348 800 forintról 7%-os emeléssel bruttó 373 200 forintra emelkedik.
A minimálbér emelése több más juttatás és adóteher összegére is kihat, mivel ezek mértéke törvényileg sok esetben a mindenkori minimálbérhez igazodik, így ezek a legkisebb bér emelésével automatikusan növekednek. Ezek közül a legfontosabbak:

-Táppénz: a minimálbér kétszeresének harmincad részében van maximalizálva naponta. Az összeg 2025-ben bruttó 19 387 forint volt, ami 2026-ban 21 467 forintra növekszik.​
-Álláskeresési járadék: maximuma a minimálbér napi összege, ami 2025-ben 9 694 forint volt, 2026-ban pedig 10 733 forintra növekszik.​
-GYED (gyermekgondozási díj): maximális összege a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. 2025-ben bruttó 407 137 forint volt havonta, ami 2026-ban havi bruttó 450 800 forintra növekszik.​
-GYOD (gyermekek otthongondozási díja): összege a minimálbérrel megegyező. 2025-beni bruttó 290 800 forint volt havonta, 2026-ban 322 800 forintra nő.
-CSED (csecsemőgondozási díj): alapja a naptári napi jövedelem, de a maximális összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.
Emellett az egyes meghatározott célokra elkölthető összeget is több eseteben a minimálbér arányában határozzák meg az önsegélyező pénztáraknál.

Emelkedik a nyugdíj
2026. január 1-jétől a nyugdíjakat 3,6%-os mértékben emelik. Nincs egységes összeg, a pontos végösszeget mindenkinek a saját nyugdíja határozza meg.
A 2026. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2026. februári nyugdíj 100%-ával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként, továbbá a 2026. februári nyugdíj 25%-ával megegyező összegű plusz juttatást a 14. havi nyugdíj első részleteként. 2026-ban a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete annak jár, aki 2025 legalább egy napján már nyugdíjban részesült, és 2026. februárjában is nyugdíjban részesül.
Fontos tudni még, hogy a 2026. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során viszont új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2026. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet. A 2026-ban alkalmazandó valorizációs szorzók várhatóan 10%-kal lesznek magasabbak, mint a 2025-ben alkalmazottak voltak.

Emelkednek a bérek
Több ágazatban is béremelést hirdetett meg a kormány: a szakképzésben oktatók bére átlagosan 10 százalékkal emelkedik, a havi alapbér kötelező legkisebb összege náluk 775 000 forint lesz.
A tanároknál intézményi szinten átlagosan szintén 10 százalék a pótlékok, megbízási díjak nélküli illetmény emelése. 2026-ban a gyakornok tanárok havi alapbére 705 000 forint lesz, a tanári fizetések sávjai pedig a következők:
Pedagógus I.: 718 000–1 400 000 forint
Pedagógus II.: 725 000–1 490 000 forint
Mesterpedagógus: 785 000–1 790 000 forint
Kutatótanár: 915 000–1 930 000 forint
Emellett 15 százalékkal emelik a fizetéseket a kulturális szférában.

A karácsony előtti éjjel megjelent kormányrendelet alapján a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók – függetlenül a fenntartótól – kiegészítő szociális pótlékot kapnak 2026-tól. A pótlék összege a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő és fizetési osztály alapján változik.
Kiegészítő bölcsődei pótlékot kapnak a bölcsődékben dolgozó kisgyermeknevelők és dajkák is. A pótlék összege ebben az esetben is a jogviszonyban eltöltött idő és fizetési fokozat alapján változik.

Megduplázódik a családi adókedvezmény
Januárral emelkedik a családi adókedvezmény mértéke is: egy gyermek után havonta nettó 20 ezer forint, két gyermek esetén gyermekenként 40 ezer, három vagy több gyermeknél pedig gyermekenként 66 ezer forint jár majd a családoknak. Emellett a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartottak után 20 ezer forint kedvezmény vehető igénybe.

A 30 év alatti anyák mentesülnek az szja megfizetése alól
2026. január 1-jétől jelentősen kedvezőbbé válnak a 30 év alatti édesanyák szja-mentességének szabályai, ugyanis már nem az átlagbérig, hanem a kedvezmény alapját képező jövedelmek teljes összegére kiterjed, és 2023 előtt született gyermekek után is igénybe vehető.
A kedvezményt minden olyan nő igényelheti, aki gyermeket vállal, 2025. december 31. után tölti be a 30. életévét, és családi kedvezményre jogosult vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke után, illetve már várandósként. Az szja-mentesség annak az évnek az utolsó napjáig jár, amelyben az édesanya betölti a 30. életévét.

Az adómentesség először a 2025. december 31. után megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelmekre alkalmazható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a januári munkavégzés után februárban érkező fizetés már adómentesen érkezik. A 2025-ben megszerzett jövedelmek esetében ugyanakkor még a korábbi szabályok érvényesek: a kedvezmény csak az átlagbér összegéig vehető igénybe, és kizárólag a 2022. december 31. után született gyermekekre vagy figyelembe vehető magzatra vonatkozik.

A 40 év alatti kétgyermekes anyák mentesülnek az szja megfizetése alól
Indul a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége is. Az adminisztráció is egyszerűsödik: a kedvezményt nem kell évente újra igényelni, és egyetlen nyilatkozatban kérhető az úgynevezett anyakedvezmény, valamint a családi adókedvezmény is.
A kétgyermekes anyák fokozatosan válnak jogosulttá az szja-mentességre. 2026-tól a 40 év alattiak élhetnek vele, 2027-től az 50 év alattiak, 2028-tól a 60 év alattiak, 2029-től pedig valamennyi kétgyermekes édesanya számára elérhetővé válik az élethosszig tartó szja-mentesség a munkából származó jövedelmek után. Most januárban azok élhetnek a lehetőséggel, akik a 40. életévüket 2025. december 31. után töltik be.
Az adómentesség először a 2025. december 31-ét követően megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelmekre alkalmazható, vagyis a januári munkabér – amelyet februárban fizetnek ki – már adómentesen érkezik.

Emelkedik az alanyi adómentes keret, átalakul a szocho
Fontos adóváltozások is életbe léptek: 18 millióról 20 millió forintra emelkedik az alanyi adómentes keret (ez 2027-ben 22 millió forintra, 2028-tól pedig 24 millió forintra emelkedik majd). Akik korábban áfakörösek voltak, most januártól választhatják az alanyi adómentességet, azzal a feltétellel, hogy 2025-ben és várhatóan 2026-ban sem lépik át a 20 millió forintos keretet.
Az átalányadózásban a jelenlegi 40%-os, 80%-os és 90%-os költséghányadok közül módosul a 40%-os sáv, ez 45% lesz (majd 2027-től 50%-ra fog emelkedni). A módosítással a feltételezett költséghányadok 45%, 80% és 90% lesznek. Ez azt jelenti, hogy a jogalkotó egyszerűen azt feltételezi, hogy 55%, 20% vagy 10% vállalkozói jövedelem keletkezik, és ez az, amit adóztatás alá von.
Emellett pedig változik a szociális hozzájárulási adó (szocho) minimum adóalapjának meghatározása is. Eddig ezt a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,5%-a után kell megfizetni, azonban ez a szorzó 2026-tól megszűnik. A vállalkozóknak január 1-től már nem a megemelt alapérték, hanem kizárólag a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 13%-a után kell megfizetniük a szociális hozzájárulási adót.

Változnak a CSOK Plusz szabályai
Változnak a CSOK Plusz hitelprogram jogosultsági feltételei is a 2025. november 17-én Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint. A módosítás célja, hogy a várandós, illetve örökbefogadási eljárásban részt vevő nők 2025. december 31-e után is életkori megkötés nélkül vehessék igénybe a CSOK Plusz lakáshitelt.
Az új szabályozás szerint 2026. január 1-től is jogosultak a támogatásra azok a nők, akiknél a kölcsönkérelem benyújtásakor legalább a 12. hetet betöltött várandósság áll fenn, illetve azok is, akik az illetékes gyámhatóságnál már a hitelkérelem benyújtása előtt, de 2024. január 1-nél nem régebben személyesen kezdeményezték az örökbefogadást. A jogosultságot gyámhatósági jegyzőkönyvvel vagy hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.
A CSOK Plusz kölcsönt főszabály szerint olyan házaspárok igényelhetik, amelyek női tagja még nem töltötte be a 41. életévét. Ettől eddig is kivételt jelentett a várandósság vagy az örökbefogadás megindítása, ám ezek a mentességek csak 2025. december 31-ig voltak alkalmazhatók. A rendelet ezt az időbeli korlátozást szüntette meg.

Módosul az Otthon Start Program
2025. december 10-én jelent meg az a kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amely alapján az Otthon Start Programot 2026. január 1-től külterületi lakóingatlanokra is igénybe lehet venni.
Az Otthon Start-rendeletből csupán egyetlen, a „belterületi” szó törlése elegendő volt ahhoz, hogy külterületi lakóingatlanokra is elérhetővé váljon a kamattámogatott hitel. A program keretében biztosított fix 3%-os lakáshitelről szóló kormányrendelet vonatkozó bekezdésében szereplő területi korlátozás a módosítás értelmében így hatályát veszti.
Továbbra is csak lakóház, lakás besorolású ingatlanokat lehet megvásárolni a támogatott hitelből, tehát ilyen megnevezéssel kell szerepelnie a tulajdoni lapon az ingatlannak. A pénzintézetek várhatóan egyedi elbírálás alapján határozzák meg, mely külterületi ingatlanokat fogadják el fedezetként, mérlegelve saját kockázatvállalási szempontjaikat és az adott ingatlan értékállóságát.