Télen gyakran előfordulhat, hogy úgy érzed, jéghidegek a kezeid, és szinte képtelen vagy átmelegedni. Tudd meg, mikor utalhat valamilyen háttérben meghúzódó egészségügyi problémára ez a kellemetlen érzés, és mit tehetsz, hogy minél gyorsabban felmelegítsd a fagyos ujjakat.

A hideg kéz általában nem olyasmi, amiért aggódni kellene, egyszerűen csak a végtagokba áramló kevesebb vér következménye. Ez normális reakció, amikor hideg hőmérsékletnek vagyunk kitéve, de a stressz is okozhatja, néha azonban valamilyen betegség tünete is lehet.

Ez az érzés általában rövid ideig tart, és könnyen visszafordítható, amikor a kiváltó állapot, például a stressz vagy az alacsony hőmérsékletnek való kitettség megszűnik. Ha azonban tartósabb jelenségről van szó, vagy esetleg más tünetek is jelentkeznek, az már annak a jele lehet, hogy valami nincs rendben a szervezetünkben.

Ha a jelenség más tünetekkel jár együtt, mint például ízületi fájdalom, kiütések, fogyás, éjszakai izzadás (ezek kötőszöveti/autoimmun betegségekre utalhatnak), sápadtság, gyengeség, légszomj, szédülés, szívdobogás, lábdagadás (vérszegénységre utalhatnak), fekélyek és üszkösödés (érrendszeri betegségek jelei lehetnek), nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Ezenkívül a pajzsmirigy-alulműködés mellett, amely hatással van a szervezet anyagcseréjére, a Raynaud-szindróma is gyakori oka lehet a hideg kezeknek. Ha a hidegérzet színváltozással, zsibbadással, gyengeséggel vagy fájdalommal társul, az mögöttes érrendszeri betegség, neurológiai problémák vagy Raynaud-szindróma jele lehet.

A Raynaud-szindróma az arteriolák stressz vagy hideg hatására létrejövő reverzibilis, görcsszerű összehúzódása. Általában a végtagokon, leggyakrabban az kezeken (leginkább az ujjak végein) jelentkezik ez a keringési zavar. Az ujjak vége ellilul, előtte azonban éles határokkal kifehéredik, a bőr feszül és fáj.

Az egyik legfontosabb lépés a kezek felmelegítésére a hideg elleni védekezés, például kesztyű viselése és a réteges öltözködés, de meleg vízben is felmelegíthetjük az elgémberedett végtagokat – vigyázzunk azonban, hogy a víz ne legyen túl forró.

Ha azt gyanítjuk, hogy nem a hidegtől gémberedtek el az ujjaink, próbálkozzunk a stressz csökkentésével, rendszeres testmozgással (mind kardio-, mind erőnléti edzéssel), az alkohol- és cigarettafogyasztás csökkentésével – mindkettő hatással van a véráramlásra -, valamint legalább hét óra alvással éjszakánként.

A hirtelen felmelegítést mindenképpen kerülni kell, mert az egyrészt fájdalmas lehet, másrészt akár szívritmuszavarokhoz és szövetkárosodáshoz is vezethet.

Bizonyos esetekben az orvosok gyógyszeres kezelést is javasolhatnak a véráramlás javítására.