Sok kutató igyekszik megérteni, mi történik egy emberrel, amikor az utolsó lélegzetét veszi.
Van-e tudatosság az élet és a túlvilág közötti átmeneti pillanatban? És vajon a haldoklás folyamata mire hasonlít inkább - egy lassú elalvásra vagy egy sima eltűnésre a semmiben?

„A halál minden egyes ember és szerettei számára egyedi élmény” - mondja Dr. Patrick Steele, a Victoria's Palliative Care South East palliatív ellátási szakértője.
„Sokkal többről van szó, mint a haldokláskor bekövetkező fiziológiai változásokról.

A személy személyisége, a betegség súlyossága, a család és a barátok támogatása, a halálos betegség hossza és a spiritualitás mind fontos szerepet játszanak.” A test azonban bizonyos fiziológiai változásokon megy keresztül a haldoklási folyamat során.
„A légzés normális ritmusa megváltozhat” - magyarázza a szakember. „Néha a légzés gyorsabbá, néha pedig lassabbá válik. Az élet utolsó napjaiban lehetnek olyan időszakok, amikor hosszú szünetek vannak a lélegzetvételek között. A légzés az élet vége felé zajossá is válhat, ami gyakran jobban aggasztja a környezetében élőket, mint magát a haldoklót”.
Idén februárban a Frontiers in Aging Neuroscience című folyóiratban jelent meg egy tanulmány, amely szerint az agy aktív maradhat a halál idején és még utána is.
A kísérlet, amelynek során az agy rohamtevékenységét vizsgálták, meglepő eredményeket hozott egy 87 éves beteg életének utolsó perceiben, aki a vizsgálat során hunyt el.
A férfi epilepsziában szenvedett, és egy elektroenkefalográfra (EEG) volt rákötve, amely mérte az agyának elektromos aktivitását.
A kísérlet során azonban a beteg szívrohamot kapott, és a szíve leállt.

Ennek ellenére az EEG meglepő módon még néhány percig folytatta az agy elektromos aktivitásának rögzítését. A kísérlet eredményeként egy „halálos pillanatkép” készült, amely megmutatta, hogy az agy a szívmegállás után még rövid ideig tovább működött.
Rövid ideig megnövekedtek a gamma-oszcillációként ismert specifikus agyhullámok, amelyek olyan folyamatokhoz kapcsolódnak, mint az emlékezet-visszanyerés, a meditáció és az álmodás. Ez azt jelentheti, hogy a haldokló személy valójában képes látni az élet legszebb emlékeinek egyfajta összeállítását, ami kevésbé teszi komorrá a halál folyamatát.
Dr. Ajmal Zimar, az amerikai Louisville-i Egyetem idegsebésze, a tanulmány vezetője szerint felfedezésük bizonyítékot szolgáltathat az irodalomban és a társadalomban népszerű elképzelésre, miszerint az ember egész élete lepereg a szeme előtt, mielőtt meghal.
Megjegyezte, hogy van valami megnyugtató ebben a tanulmányban.
Bár szeretteink készen állnak arra, hogy elhagyjanak minket, elméjük a halál pillanatában újra átélheti életük legszebb epizódjait.