Újabb fontos szakaszába lépett az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó önkormányzati ügy: tanúként hallgatta ki a bíróság Dézsi Csaba András korábbi győri polgármestert abban a perben, amely több százmilliós hűtlen kezelés gyanúja miatt zajlik. Az eljárás középpontjában a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. működése áll, és az a kérdés, hogy a cég döntései okozhattak-e jelentős vagyoni hátrányt. Az ügy súlya túlmutat egy büntetőperen: közpénzek felhasználásáról és egy városi vállalat működésének átláthatóságáról van szó, ami politikai és gazdasági szempontból is érzékeny téma.

A mostani tárgyalás egy évek óta húzódó folyamat része. A vád szerint még 2020-ban olyan szerződések születtek, amelyek nem feleltek meg a piaci feltételeknek, és túlárazottságuk miatt komoly veszteséget okozhattak. Az ügyészség számításai szerint a feltételezett kár meghaladja a 758 millió forintot, ami már olyan nagyságrend, amely egy önkormányzati cég működésére és közvetve a város költségvetésére is hatással lehet.

A hatóságok álláspontja szerint a másodrendű vádlott befolyásolhatta a cég akkori vezetőjét, hogy olyan megállapodásokat kössön, amelyek saját érdekeltségi köréhez kapcsolódó vállalkozásoknak kedveztek. Ezek a szerződések a vád szerint gazdaságilag nem voltak indokolhatók, és jelentős anyagi hátrányt eredményezhettek. Az ügyészség ezért különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt emelt vádat.

A tárgyalás egyik legfontosabb momentuma a több mint négyórás tanúkihallgatás volt. Dézsi Csaba András részletes kérdésekre válaszolt, miközben a bíróság, az ügyészség és a védelem is igyekezett tisztázni, milyen szerepe lehetett a döntésekben. A beszámolók szerint a tárgyaláson jelen volt Pintér Bence is, aki később nyilvánosan ismertette a történteket.

A tanúvallomás egyik kulcseleme az volt, hogy a korábbi polgármester állítása szerint nem volt tudomása a vitatott szerződésekről, és nem adott utasításokat az ügyben. Elmondása alapján nem emlékszik konkrét döntésekre, és nem tartja magát felelősnek a történtekért. Ez a kijelentés éles ellentétben áll a vádlottak védekezésével, akik szerint éppen felsőbb szintű iránymutatás alapján jártak el.
Ez az ellentmondás az ügy egyik legkritikusabb pontjává vált. A bíróságnak ugyanis azt is mérlegelnie kell, hogy a döntések mögött volt-e politikai vagy vezetői szintű befolyás, vagy a felelősség kizárólag az operatív irányítás szintjén merül fel. Az ilyen típusú ügyekben gyakran éppen ezek a részletek döntik el a végkimenetelt.

Az ügy eredete több évre nyúlik vissza, amikor a jelenlegi városvezetés adatokat hozott nyilvánosságra a cég működéséről. Ezek az információk indították el a hatósági vizsgálatot, amely később büntetőeljárássá alakult. Így a történet nemcsak jogi, hanem politikai dimenziót is kapott, hiszen eltérő értelmezések alakultak ki arról, mi is történt valójában.
A tét jelentős: nem csupán az érintett személyek felelőssége, hanem az is, hogy mennyire átláthatóan és ellenőrizhetően működnek az önkormányzati cégek. Egy ilyen volumenű ügy a közbizalomra is hatással lehet, különösen akkor, ha közpénzek felhasználásáról van szó.

A bírósági eljárás a következő hónapokban folytatódik, további tanúk és szakértők meghallgatásával. A mostani tárgyalás egy fontos állomás volt, de a végső válaszok még váratnak magukra. Az viszont már most látszik, hogy az ügy hosszú távon is meghatározhatja a győri közélet alakulását.