Sokan úgy gondolják, hogy ha egyszer megállapították a nyugdíjukat, azon már semmilyen körülmények között nem lehet változtatni. A szabályozás azonban több olyan esetet is ismer, amikor kérhető – sőt bizonyos helyzetekben kifejezetten érdemes lehet – a nyugdíj újraszámítása. Farkas András nyugdíjszakértő friss hírlevelében részletesen ismertette ezeket a lehetőségeket.
Azok számára például, akik korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy hasonló juttatásban részesültek, a nyugdíjkorhatár betöltésekor automatikusan megnyílik az öregségi nyugdíj lehetősége. Amennyiben az érintett az ellátás mellett legalább 365 nap szolgálati időt szerzett munkavégzéssel, kérheti az összeg újraszámítását, ami kedvezőbb ellátást eredményezhet.

Kiemelten fontos kérdés a rögzített nyugdíj intézménye. Ez akkor merül fel, amikor valaki a korhatár elérésekor megállapíttatja a nyugdíját, de a folyósítást nem kezdi meg, hanem tovább dolgozik. A tényleges nyugdíjba vonuláskor két lehetőség közül választhat: kérheti a korábbi időpontra kiszámított, azóta inflációval növelt rögzített összeget, vagy az aktuális időpont szerinti újraszámítást. A tapasztalatok szerint az utóbbi sok esetben kedvezőbb, mivel a valorizáció a bérek nominális növekedését is figyelembe veszi, ami az elmúlt években jellemzően meghaladta az infláció mértékét. A rögzített nyugdíj választásának feltétele ugyanakkor, hogy a korhatár betöltése után legalább 365 nap további szolgálati időt szerezzen az érintett.

A versenyszférában dolgozók számára az aktuális nyugdíjmegállapítás azért is lehet előnyös, mert a nyugdíj mellett járulék- és szocho-mentesen vállalhatnak munkát, így kettős jövedelemre tehetnek szert. A közszférában ezzel szemben több területen még mindig korlátozott a nyugdíj melletti munkavégzés, bár egyes ágazatokban – például az egészségügyben és a köznevelésben – már enyhítettek a szabályokon.

A rokkantsági ellátásban részesülők a korhatár betöltésekor dönthetnek úgy, hogy továbbra is azt kapják, de a szakértő szerint célszerű kérni az öregségi nyugdíj megállapítását. Ehhez biztonsági nyilatkozat is csatolható, amely lehetővé teszi az igény visszavonását, ha az új összeg alacsonyabb lenne a korábbi ellátásnál. Tapasztalatok alapján azonban az öregségi nyugdíj többnyire magasabb összegű.

Kevesebben tudják, hogy a nyugdíj összege módosulhat akkor is, ha valaki utólag rendezi korábbi vállalkozói járuléktartozását. A befizetés növelheti az elismert szolgálati időt, ami magasabb nyugdíjat eredményezhet, ugyanakkor az emelés csak a befizetés hónapjától érvényesíthető.
Emellett újraszámítás kérhető akkor is, ha a nyugdíjmegállapító hatóság jogszabálysértően járt el, vagy olyan új adat, szolgálati idő, kereseti információ kerül elő, amely érdemben befolyásolhatja a korábbi döntést. Ilyen esetekben azonban az érintettnek kell bizonyítania az új körülményeket.

Összességében tehát a nyugdíj nem feltétlenül végleges és megváltoztathatatlan összeg. Több olyan élethelyzet létezik, amikor a rendszer lehetőséget ad korrekcióra. Mivel egy-egy döntés hosszú távon havi szinten akár több tízezer forintos különbséget is jelenthet, érdemes alaposan mérlegelni a lehetőségeket, és szükség esetén szakértői tanácsot kérni.