Magyarország élen jár a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) használatában egy friss, 16 országra kiterjedő nemzetközi kutatás szerint. 2025 nevű felmérés kimutatta, hogy a magyar válaszadók 98 százaléka használja a DRS-t, 82 százalékuk pedig rendszeresen használja azt.
A kutatás szerint a magyarok a fenntartható csomagolás fogalmát is az átlagnál tudatosabban értelmezik: 66 százalékuk (szemben az 57 százalékos globális átlaggal) azt tekinti valóban fenntarthatónak, amit újra és újra ugyanabba a terméktípusba lehet visszavezetni.

A visszaváltás nemcsak népszerű, hanem természetes rutin
Egy friss, 16 országra kiterjedő nemzetközi kutatás szerint Magyarország ma már a körforgásos csomagolás és a kötelező visszaváltási rendszer egyik legsikeresebb piaca. A több mint 16 ezer fő bevonásával készült felmérés azt mutatja, hogy világszerte 71 százalék támogatja a visszaváltási rendszereket és 88 százalék hisz abban, hogy a visszaváltott italcsomagolások valóban újrahasznosulnak.
Magyarország ebben a környezetben is kiemelkedő: a hazai válaszadók 98 százaléka már használja a visszaváltási rendszert, és a fenntartható csomagolás fogalmát is az átlagnál tudatosabban értelmezi. A kutatást Magyarországon 1015 ember részvételével készítették.

Magyarország az élmezőnyben a visszaváltás használatában
A felmérésben szereplő, a DRS-t már alkalmazó országok – Írország, Románia, Hollandia és Magyarország – adatai alapján a részvétel szinte azonnal tömeges lesz, amint a rendszer elindul. A felmérés szerint ezekben az országokban a megkérdezettek 90 százaléka vesz részt a visszaváltásban. Magyarország még ebből a szűk körből is kiemelkedik: a magyar válaszadók 98 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használja a visszaváltási rendszert, és mindössze 2 százalék mondta azt, hogy soha nem vesz benne részt.
A rendszer nemcsak ismert, hanem rendszeres szokássá vált. A magyar válaszadók 54 százaléka mondta, hogy mindig visszaváltja az üres italcsomagolásokat, további 28 százalék pedig gyakran teszi ezt meg. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 82 százaléka rendszeresen, a mindennapjaiba beépítve használja a rendszert. A DRS iránti bizalom is illeszkedik a nemzetközi trendhez: világszinten 88 százalék hiszi, hogy a visszaváltott csomagolásokból ténylegesen újra nyersanyag lesz, és

Magyarország a magas bizalmi szintű országok közé tartozik
A korosztályos adatok arra utalnak, hogy a visszaváltás különösen az idősebbek számára magától értetődő. A Baby Boomer generáció körében a DRS támogatottsága 80 százalékos, míg a Z Generáció (16-28 évesek) körében 59 százalék. Az idősebbek számára a visszaváltás nem új jelenség, inkább egy ismerős gyakorlat visszatérése, míg a fiatalabbaknál nagyobb súlya van annak, hogy érthető magyarázatot és személyes élményt kapjanak az újrahasznosításról.

Mit jelent a fenntarthatóság a magyaroknak?
A felmérés egyik legérdekesebb eredménye, hogy a magyarok hogyan definiálják a fenntartható csomagolást. Globálisan a válaszadók 57 százaléka úgy írja le a valóban újrahasznosítható csomagolást, hogy ezeket újra és újra ugyanabba a terméktípusba lehet visszavezetni. Magyarországon ez az arány 66 százalék, magasabb a nemzetközi átlagnál, és ezzel hazánk Brazíliával, Romániával, Görögországgal és Lengyelországgal együtt az élmezőnyben szerepel.
A magyar válaszadók 41 százaléka számára az is fontos szempont, hogy a csomagolás tartalmazzon újrahasznosított anyagot. A kutatás arra is rámutat, hogy a DRS-t alkalmazó országokban – így Magyarországon is – sokan azonosítják a fenntarthatóságot az újrahasználhatósággal, vagyis azzal, hogy egy csomagolást többször lehessen használni. A mindennapi gondolkodás szintjén tehát a fenntarthatóság már jóval többet jelent, mint pusztán a szelektív gyűjtés.
A fenntarthatóság nem kell, hogy bonyolult szakmai kifejezésekről szóljon. A felmérés azt mutatja, hogy az emberek egyre inkább úgy gondolkodnak: a jó csomagolás az, amelyet ugyanabba a terméktípusba lehet visszaforgatni újra és újra. Az alumínium italosdoboz pontosan ezt tudja, mégis kevesen vannak tisztában a teljesítményével. Ez az a tudatossági rés, amelyet be kell zárnunk.

Az alumíniumdoboz: a körforgás bajnoka
A kutatás szerint világszerte az alumínium italos doboz a leginkább újrahasznosított egyszer használatos italcsomagolás. Az Eunomia Research & Consulting és az International Aluminium Institute elemzése alapján az alumíniumdobozok globális újrahasznosítási aránya 71 százalék, miközben az üvegé 34, a PET-palackoké 40 százalék. A begyűjtött alumíniumdobozok újrahasznosítási folyamatának hatékonysága 90 százalék körüli, és a zárt körös újrahasznosítás – amikor a dobozból ismét doboz lesz – eléri a 33 százalékot.
A dobozok 98 százalékából olyan termék lesz, amely újra és újra újrahasznosítható, és a dobozok egy része akár 60 napon belül visszakerülhet a polcokra új csomagolásként.
A számok pontosan azt mutatják, amit mi is látunk nap, mint nap. Az emberek törődnek a környezettel, és szeretnék érezni, hogy részesei a változásnak, megérteni, miért fontos az igazi újrahasznosítás. A visszaváltási rendszerek csak a kezdetet jelentik, nem a célt. Az Every Can Counts ma már 21 országban dolgozik azon, hogy minél több emberhez eljusson az alumínium italosdoboz különleges fenntarthatósági teljesítménye.