Újabb fordulat körvonalazódik egy nagy visszhangot kiváltó közbeszerzési ügyben: a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint a hatóságok hűtlen kezelés és versenyt korlátozó megállapodás bűntettének gyanúja miatt folytatnak nyomozást a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Kft. közpénzből finanszírozott flottatendereivel kapcsolatban.
Az ügy azért vált különösen érzékennyé, mert olyan állami és közintézményi járműbeszerzésekről van szó, amelyek jelentős közpénzt érinthettek. A nyomozás ténye akkor vált ismertté, amikor a legfőbb ügyész válaszolt Tordai Bence írásbeli kérdésére.

A történet előzményei egészen 2023-ig nyúlnak vissza, amikor az Átlátszó részletesen foglalkozott azokkal a tenderekkel, amelyeket a Mészáros érdekeltségébe tartozó vállalat nyert el. A beszámolók szerint a cég több esetben úgy tudott sikeresen pályázni, hogy rendkívül rövid szállítási határidőket vállalt a járművek leszállítására. A probléma lényege az volt, hogy az érintett közbeszerzésekben az ajánlatkérők kiemelten nagy súlyt adtak a szállítási időnek az értékelés során. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy sok esetben nem az ár vagy a gazdaságosság számított a leginkább, hanem az, hogy melyik cég tudta a legrövidebb határidőt vállalni. A kritikusok szerint ez torzíthatta a versenyt, mert más piaci szereplők nem tudtak hasonló vállalásokat tenni. Így hiába kínáltak esetleg kedvezőbb árakat, a pontozási rendszer miatt mégis hátrányba kerülhettek.

Az egyik legtöbbet emlegetett ügy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2023-as, mintegy 876 millió forintos flottabeszerzése volt. A tenderen végül a Mészáros-cég nyert, annak ellenére, hogy a későbbi vizsgálatok szerint nem feltétlenül az ő ajánlatuk volt a legolcsóbb. Az ügy jelentőségét tovább növelte, hogy később az Integritás Hatóság is foglalkozni kezdett vele. A hatóság elsősorban azt kifogásolta, hogy egyes tendereken a nyertes ajánlat magasabb összegű volt, mint a versenytársaké, mégis sikeresnek bizonyult a pontozási rendszer miatt.

A felmerült gyanú szerint így előfordulhatott, hogy a közbeszerzési feltételek kialakítása vagy az értékelési szempontok alkalmazása nem biztosított valódi versenyhelyzetet. A nyomozás egyik kulcskérdése éppen az lehet, hogy történt-e olyan megállapodás vagy gyakorlat, amely jogellenesen korlátozta a piaci versenyt. A hűtlen kezelés gyanúja pedig arra utalhat, hogy a hatóságok azt vizsgálják: keletkezhetett-e vagyoni hátrány a közpénzek felhasználása során. Ez különösen fontos szempont olyan beszerzéseknél, ahol állami vagy köztestületi forrásokról van szó.

Az ügy jelenleg nyomozati szakaszban van, így egyelőre nem beszélhetünk jogerős megállapításokról vagy felelősség megállapításáról. A hatóságok feladata most annak tisztázása, hogy a közbeszerzési eljárások során valóban sérülhettek-e a verseny tisztaságára és a közpénzek felhasználására vonatkozó szabályok. A következő időszakban várhatóan további részletek derülhetnek ki arról, hogy pontosan mely tendereket és szerződéseket vizsgálják, illetve milyen szereplők kerülhetnek még az eljárás fókuszába.