Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Az adó.hu részletezte a feltételeket, melyeket Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő mutatott be.
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

A nyugdíjtörvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. 2024-ben az 1959-ben született személyek töltik be nyugdíjkorhatárukat, a 65. életévet.
A „Nők 40” esetén a jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2023-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2023. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2024. évi januári nyugdíjemelésben (6 százalék), és a tizenharmadik havi nyugdíj 2024-ben esedékes összegében.

Ha 2024-től történik a nyugdíjba vonulás, a 2024. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2025-ben részesülünk. 2025-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíjat is.
A 2025. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az úgynevezett valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére. A valorizációs szorzószámok idei közzététele már megtörtént, így arra is pontosan lehet már válaszolni, hogy mennyi lesz a 2024-ben megállapított nyugdíj összege.

Abban az esetben, ha 2024-ben mégis a korábbi évben, 2023-ban történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő megléte, illetve a „Nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek.
Ez az intézkedés a 2023-as folyósítási kezdetű nyugellátásokra nézve legkésőbb 2024 júniusában tehető meg. Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül.
Ha ebben a visszamenőleges időszakban fennállt a munkaviszony, utólag rendezni kell a levont társadalombiztosítási járulékot.

Ha a körülmények megengedik, nem szükséges mindjárt a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni. Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.
Célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet, mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati idő éveknek van jelentősége.
Ezek a szempontok természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.
A döntés meghozatalához érdemes alaposan mérlegelni a fent említett tényezőket, és ha szükséges, szakértői tanácsot kérni annak érdekében, hogy a legkedvezőbb időpontban vonulhassunk nyugdíjba.