Az elmúlt években a Covid–19 kapcsán a közvélemény és a tudományos közösség figyelme elsősorban a fertőzés akut szakaszára, a légzőszervi tünetekre, valamint a kórházi kezelést igénylő súlyos esetekre irányult. Egy friss, 16 országban, 2390 résztvevő bevonásával készült nemzetközi tanulmány azonban arra világít rá, hogy a vírus hatásai messze túlmutatnak a tüdőkárosodáson vagy a rövid távú egészségügyi problémákon.
A kutatás eredményei szerint a Covid–19 felgyorsíthatja az erek öregedési folyamatát, és ezzel növelheti a szív- és érrendszeri betegségek – például a szívinfarktus vagy a sztrók – kockázatát. A vizsgálatok különösen a nőknél mutattak ki jelentős változásokat, amelyek még enyhe lefolyású fertőzés után is kimutathatóak voltak.

Mit jelent az érfalak merevsége?
Az érfalak rugalmassága kulcsszerepet játszik a vérkeringésben. A fiatal, egészséges artériák rugalmasak, és képesek tompítani a szívverések nyomáshullámait, így védve a szervezetet a túlzott terheléstől. Az évek előrehaladtával az érfalak fokozatosan merevebbé válnak, ami természetes öregedési folyamat.
Ha azonban ez a merevség felgyorsul – például egy fertőzés következtében –, az megnövekedett vérnyomáshoz, fokozott szívmunkához és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet. A mostani kutatás pontosan erre a folyamatra mutatott rá: a Covid–19 után az érintettek erei olyan állapotba kerültek, mintha évekkel idősebbek lennének.

A kutatás főbb megállapításai
A vizsgált 2390 fő közül azoknál, akik átestek a Covid–19-en, az érfalak jelentősen merevebbé váltak a fertőzés utáni hónapokban.
A nők különösen érintettek voltak: náluk az erek öregedése sokkal gyorsabban zajlott, mint a férfiaknál.
Enyhe lefolyású fertőzés esetén is mérhető változás történt – vagyis nemcsak a súlyos, kórházi kezelést igénylő esetek hagytak nyomot az érrendszeren.
A hosszú Covid tüneteit tapasztaló nők körében még kifejezettebb volt az érfalak merevsége, ami tartós egészségügyi kockázatot jelenthet.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a változások összevethetőek több évnyi természetes érrendszeri öregedéssel.

Miért érinti jobban a nőket?
A nők immunrendszere a vizsgálatok szerint gyorsabban és erőteljesebben reagál a Covid–19-re, ami rövid távon előnyös, mert hatékonyabb lehet a fertőzés elleni küzdelemben. Ugyanakkor ez a túlzott immunválasz hosszú távon károsíthatja az ereket: az immunrendszer által kiváltott gyulladásos folyamatok tartós nyomot hagyhatnak az érfalakon.
Ez a megfigyelés új perspektívát ad a nemek közötti különbségek vizsgálatához: míg a férfiaknál a Covid–19 elsősorban a rövid távú szövődmények (például súlyosabb lefolyás, magasabb halálozás) kockázatát növelte, addig a nőknél a hosszú távú, krónikus szív- és érrendszeri következmények lehetnek hangsúlyosabbak.

Hogyan mutatták ki az erek öregedését?
A kutatás során többféle módszert alkalmaztak:
-Pulzushullám-terjedési sebesség mérése (PWV): minél merevebbek az artériák, annál gyorsabban terjed a pulzushullám.
-Ultrahangos vizsgálatok: az érfalak vastagságát és rugalmasságát ellenőrizték.
-Biomarkerek vizsgálata: a gyulladásos folyamatokra és az érfalak károsodására utaló vérértékeket is elemezték.
Az eredmények egyértelműek voltak: a Covid–19-et követően szignifikánsan rosszabb érfali állapotot mértek, mint a kontrollcsoportban.

Hosszú távú következmények
A tanulmány szerint a Covid–19 utáni gyorsított érfali öregedés:
-Növeli a magas vérnyomás kockázatát
-Hozzájárulhat az érelmeszesedés (atherosclerosis) gyorsabb kialakulásához
-Emeli a szívinfarktus és a sztrók esélyét
-Súlyosbíthatja a meglévő szív- és érrendszeri betegségeket
Mindez komoly közegészségügyi kihívásokat jelenthet, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek már most is a vezető halálokok közé tartoznak világszerte.

Mit tehetünk a kockázatok csökkentéséért?
Bár a kutatás még nem ad végső választ arra, hogyan lehet megelőzni a Covid–19 hosszú távú érrendszeri hatásait, az alábbi lépések különösen fontosak lehetnek:
-Rendszeres szűrővizsgálatok Covid–19-en átesett személyeknél, különösen nőknél.
-Életmódbeli változtatások: kiegyensúlyozott étrend, mozgás, stresszcsökkentés.
-A kardiovaszkuláris rizikófaktorok (pl. magas vérnyomás, magas koleszterinszint, dohányzás) kezelése.
-Orvosi kontroll: hosszú Covid-tünetek esetén érdemes kardiológust felkeresni.
-Vakcináció és megelőzés: a fertőzés elkerülése továbbra is a leghatékonyabb módja annak, hogy ne induljon be a károsító folyamat.

A friss kutatás egyértelműen rávilágít arra, hogy a Covid–19 hatásai jóval túlmutatnak a fertőzés akut szakaszán. Az érrendszeri öregedés felgyorsulása különösen a nőknél aggasztó, és komoly közegészségügyi kockázatot jelenthet a jövőben.
Az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy minden Covid–19-en átesett beteg esetében indokolt a hosszú távú egészségügyi nyomon követés, különösen a szív- és érrendszeri vizsgálatok tekintetében. A megelőzés, az egészségtudatos életmód és a rendszeres orvosi ellenőrzés kulcsszerepet játszhat abban, hogy mérsékeljük a vírus hosszú távú következményeit.