Sokan könnyen pórul járhatnak, ha nincsenek tisztában ezzel az aprónak tűnő, mégis fontos részlettel.

Az elmúlt hónapokban Magyarországon is visszatért a valódi tél, a hideg reggelek és fagyos esték pedig szinte automatikusan magukkal hozták a magasabb fűtésszámlákat. Teljesen érthető, hogy egy vaskosabb csekk láttán az ember rögtön azon kezd gondolkodni, hol lehetne visszafogni a költségeket. Ilyenkor sokak első ötlete az, hogy egyszerűen letekerik vagy teljesen elzárják a radiátort azokban a szobákban, amelyeket éppen nem használnak. Logikusnak tűnik, de a szakértők szerint ez az egyik leggyakoribb és legköltségesebb tévhit.

A valóság ugyanis az, hogy azok, akik rendszeresen nullára kapcsolják a fűtést egy-egy helyiségben, sok esetben végül több energiát használnak el, mint azok, akik nem teszik ezt. Ennek oka az, hogy egy lakás vagy családi ház nem különálló szobák laza halmaza, hanem egy összefüggő hőtechnikai rendszer. A meleg levegő és a hő mindig a melegebb térből a hidegebb felé áramlik, függetlenül attól, hogy mi mit szeretnénk.

Ha tehát egy szobában teljesen lekapcsoljuk a fűtést, a szomszédos, fűtött helyiségekből kezd el oda „elszökni” a meleg. Ennek következtében a kazánnak vagy a fűtési rendszernek sokkal intenzívebben kell dolgoznia, hogy a lakás többi részében fenntartsa a beállított hőmérsékletet. Vagyis amit az egyik oldalon megspórolnánk, azt a másikon sokszorosan elveszítjük.

A helyzetet tovább rontja, hogy ha egy hidegen hagyott szobát később mégis használni szeretnénk, akkor nemcsak a levegőt kell felmelegíteni, hanem a falakat, a padlót, a bútorokat és minden tárgyat is, amelyek addig áthűltek. Ez a „nulláról induló” felfűtés lényegesen több energiát igényel, mint egy folyamatosan alacsony hőfokon tartott helyiség temperálása.

A szakértők ezért azt javasolják, hogy a teljes lekapcsolás helyett inkább állítsuk a fűtést alacsonyabb hőmérsékletre a ritkán használt szobákban. Körülbelül 15 fok ideális kompromisszum lehet: ez elég ahhoz, hogy ne hűljenek át teljesen a falak és a berendezési tárgyak, ugyanakkor jóval kevesebb energiát igényel, mint a lakótér komfortfokra fűtése.

Így nemcsak a fűtésszámla maradhat kordában, hanem a lakás szerkezete is védettebb lesz, hiszen a túl nagy hőmérséklet-különbségek hosszú távon akár penészesedéshez vagy szerkezeti problémákhoz is vezethetnek. Vagyis néha nem az a spórolás, amit elsőre annak gondolunk – a tudatos, kiegyensúlyozott fűtés sokszor többet ér, mint a hirtelen elzárt radiátor.