A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság összege bizonyos esetekben újraszámítható.
Az idei 13,3 százalékos valorizációs szorzó-emelés miatt sok korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő nyugdíjas kaphat érezhetően magasabb összeget. A nyugdíj újraszámítás lehetősége azokra vonatkozik, akik a nyugdíjkorhatár betöltéséig legalább egy évet dolgoztak. Az eljárás akár több ezer forintos havi pluszt is jelenthet, ráadásul a különbözet visszamenőleg is járhat.
Néhány éve kedvező irányba módosultak a nyugdíj újraszámítási feltételei a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek részére. A módosítás azóta lehetővé teszi a nyugdíj kérelemre történő újraszámítási lehetőségét, amennyiben a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy betölti a nyugdíjkorhatárát, és az ellátásban vagy járandóságban részesülés tartama alatt legalább 365 napot dolgozott.

Mi alapján történik a nyugdíj újraszámítás?
Korábban, 2012 előtt, többféle jogcímen lehetett öregségi nyugdíjat igényelni a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, például hosszú szolgálati idő vagy hivatásos jogviszony alapján, amely ellátások 2012-t követően átalakultak úgynevezett korhatár előtti ellátássá, amelyet a jogosultak a tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig kaptak, kapnak.
Amennyiben a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően kérelmezi, a nyugdíjat ismételten megállapítják, ha az így megállapított nyugdíj magasabb a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság – levonás nélküli – összegénél. Ebben az esetben a különbözet összegét visszamenőlegesen – de legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra – is folyósítják.

Farkas András, nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru portál szerkesztője felhívta a figyelmet, hogy bár az ellátást vagy járandóságot az öregségi nyugdíj számítására vonatkozó szabályok szerint állapították meg, az újraszámított nyugdíj összege mégis jelentősen eltérhet a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság összegétől, alapvetően három tényező miatt: a számított nettó életpálya átlagkereset meghatározása során figyelembe kell venni a korhatára betöltéséig terjedő időszakban szerzett, társadalombiztosítási járulék alapját képező kereseteket is,
a szolgálati idő annyi nappal nő, amennyit a korhatára betöltéséig terjedő időben az érintett keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban – munkaviszonyban, vállalkozási jogviszonyban – töltött, így a nyugdíj újraszámítása esetén figyelembe veendő szolgálati ideje egész években mért hosszától függő nyugdíjszorzó százalékos mértéke is nőhet,
egy későbbi évben megállapítandó nyugdíjra vonatkozó valorizációs szorzók jelentősen magasabbak lehetnek a korábbi években alkalmazandó szorzóknál, így a számított nettó átlagkereset összegét jelentősen növelhetik.
Az idei évben a valorizációs szorzók, vagyis a nyugdíjak alapjául szolgáló nettó havi életpálya átlagkereset kiszámítása során alkalmazandó szorzószámok 13,3 százalékkal nőttek, így ennek eredményeként nő a nyugdíj alapját képező átlagkereset összege, ezáltal az újra számított nyugdíj összege is, egyes becslések szerint többezer forinttal is.

Ezért feltétlenül kérelmezzük az újraszámítást, ha annak feltételei teljesültek – javasolja a nyugdíjszakértő, hozzátéve: ennek hiányában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától ugyanis a korhatár előtti ellátás csökkentés nélküli összegét fogják tovább folyósítani öregségi nyugdíjként.

Több lépcsőben jönnek a plusz juttatások az időseknél
Akit ez nem érint, azoknak az időseknek is jó hír, hogy a következő időszakban kéthavonta érkezik valamilyen juttatás számukra.
Szeptembertől jön a 30 ezer forintos élelmiszer utalvány, majd több lépcsőben növekszik a nyugdíj: novemberben az inflációs korrekciós emelés jön, amely 1,5 százalékos emelést jelent, majd 2026. januárjában érkezik egy 3,6 százalékos növekedés, februárban pedig érkezik a 13. havi nyugdíj.
Az idén még plusz 200 milliárd forintot kapnak a nyugdíjasok, az élelmiszerutalványra csaknem 85 milliárd forintot, míg az inflációs korrekciós emelésre 105 milliárdot költ majd az állam.
A jövő év eleji inflációs emelés 250-270 milliárdot, majd a 13. havi nyugdíj több mint 500 milliárd forint kiadást jelent az államnak, vagyis összesen 700 milliárd feletti összeget kapnak meg a hazai nyugellátásban részesülők, azaz a kétmillió öregségi nyugdíjban és több mint 400 ezer egyéb jogcímen ellátott személy.