Időről időre fellángol a vita arról, hogy az idősebb sofőrök mennyire jelentenek kockázatot a közlekedésben, és vajon elegendőek-e a jelenlegi egészségügyi alkalmassági vizsgálatok ahhoz, hogy kiszűrjék azokat, akik már nem képesek biztonságosan vezetni. A kérdés különösen aktuálissá vált a készülő új KRESZ kapcsán, amelynek tervezete még formálódik, és amelyhez továbbra is várják a szakmai és társadalmi javaslatokat.

A közvélemény erősen megosztott a témában. Vannak, akik szerint az életkor önmagában nem lehet ok a korlátozásra, hiszen sok idős ember kiváló egészségi állapotban van és biztonságosan vezet. Mások viszont úgy vélik, hogy bizonyos életkor felett szigorúbb ellenőrzésekre lenne szükség, mivel a reakcióidő, a látás, a hallás és a koncentrációs képesség természetes módon romolhat az évek előrehaladtával.

A kérdésnek mi is utánajártunk, ahol szakértők segítségével vizsgáltuk meg, hogy valóban az idősebb korosztály okozza-e a legtöbb közúti balesetet. Az eredmények sokakat meglephetnek, ugyanis a rendelkezésre álló statisztikák nem támasztják alá azt a gyakran hangoztatott vélekedést, hogy az idősek lennének a legveszélyesebb sofőrök az utakon.
Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a biztosítók adatai alapján egészen más kép rajzolódik ki. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjai és a káresemények statisztikái azt mutatják, hogy a balesetek kialakulásában sokkal nagyobb szerepet játszik az autó teljesítménye, a vezetési szokások, valamint a vezető élethelyzete, mint önmagában az életkora.
A szakember rámutatott, hogy a legtöbb káresetet nem az idősek, hanem jellemzően a 30 és 45 év közötti korosztály okozza. Különösen igaz ez azokra, akik nagy teljesítményű autókat vezetnek, rendszeresen hosszú távokat tesznek meg, vagy céges járművet használnak. Az éjszakai vezetés, a nagy forgalomban történő közlekedés és a munkából eredő stressz szintén növelheti a balesetek kockázatát.

Ezzel szemben az idősebb sofőrök általában kevesebbet vezetnek, óvatosabbak, ritkábban vállalnak kockázatos manővereket, és sok esetben tudatosan kerülik a nehezebb közlekedési helyzeteket, például az éjszakai vezetést vagy a csúcsforgalmat. Ennek is köszönhető, hogy a biztosítási adatok alapján gyakran kedvezőbb díjakkal számolhatnak, mint egyes fiatalabb korosztályok.
Ennek ellenére az új KRESZ tervezetében több olyan javaslat is felmerült, amely közvetve vagy közvetlenül érintheti az idősebb autósokat. Az egyik legtöbbet emlegetett változtatás az indokolatlanul lassú haladás szabályozása. A tervek szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kaphat annak vizsgálata, hogy egy járművezető nem akadályozza-e túlzott mértékben a forgalom többi résztvevőjét.

Sokan attól tartanak, hogy ez a rendelkezés elsősorban az idősebb sofőröket érintheti, akik gyakran lassabban, megfontoltabban közlekednek. Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a szabály célja nem egy korosztály korlátozása, hanem a forgalom biztonságos és folyamatos haladásának biztosítása.
A viták középpontjába került egy új fogalom is, amely a tervezetekben „közlekedésben fokozott kockázattal járó közlekedési szereplőként” szerepel. A javaslat szerint bizonyos esetekben az érintett járműveket külön jelzéssel lehetne ellátni, amely figyelmeztetné a többi közlekedőt arra, hogy az adott autót olyan személy vezeti, akinek vezetési képességei eltérhetnek az átlagtól.

Az elképzelés szerint ez egy jól látható, piros háromszög alakú matrica lehetne, hasonlóan a tanulóvezetők vagy más speciális járművek jelöléséhez. A támogatók szerint ez növelhetné a közlekedés biztonságát, míg az ellenzők úgy vélik, hogy megbélyegezheti az idősebb sofőröket, és indokolatlan előítéleteket erősíthet.
A szakértők egy része inkább az alkalmassági vizsgálatok korszerűsítésében látja a megoldást. Pető Attila közlekedési szakértő és oktató szerint az orvosi vizsgálatok önmagukban nem mindig mutatják meg, hogyan viselkedik valaki valós közlekedési helyzetekben. Egy rendelőben végzett látás- vagy vérnyomásvizsgálat nem feltétlenül ad képet arról, hogy az illető miként reagál egy váratlan forgalmi szituációra.
Éppen ezért egyre többen támogatják azt az elképzelést, hogy bizonyos életkor felett ne kizárólag orvosi vizsgálat döntsön a jogosítvány meghosszabbításáról. Felmerült például egy rövid, 15–20 perces gyakorlati vezetési felmérés bevezetése is, amelyet közlekedési szakemberek végeznének. Egy ilyen vizsga során valós forgalmi körülmények között lehetne megfigyelni a reakcióidőt, a döntéshozatalt és a közlekedési szabályok alkalmazását.

A támogatók szerint ez igazságosabb lenne, mint egy életkorhoz kötött általános korlátozás, hiszen nem a születési dátum alapján ítélnék meg a sofőröket, hanem a tényleges vezetési képességeik alapján. Hiszen két azonos korú ember között is óriási különbségek lehetnek egészségi állapot, reflexek vagy vezetési rutin tekintetében.
A vita tehát korántsem zárult le. Miközben a statisztikák nem igazolják, hogy az idősek okoznák a legtöbb balesetet, a társadalom egy része továbbra is szükségesnek tart valamilyen szigorítást vagy ellenőrzési rendszer bevezetését. Az új KRESZ előkészítése során várhatóan még számos javaslat és szakmai vélemény kerül napirendre.
Abban azonban a legtöbb szakértő egyetért, hogy a közlekedésbiztonság javítása nem kizárólag életkori kérdés. Sokkal inkább arról szól, hogy minden járművezető – legyen fiatal vagy idős – megfelelő egészségi állapotban, megfelelő tudással és felelősségteljes hozzáállással vegyen részt a forgalomban. Az új szabályok végső célja is ez lehet: olyan közlekedési környezet kialakítása, amely minden korosztály számára biztonságosabbá teszi az utakat.