Az eritrit az utóbbi években az egyik legnépszerűbb cukorhelyettesítővé vált, különösen azok körében, akik tudatosabban étkeznek, fogyni szeretnének, vagy alacsony szénhidráttartalmú diétát követnek. Sokáig kifejezetten „biztonságos” alternatívának tartották, mivel nem emeli meg jelentősen a vércukorszintet, és kalóriatartalma is elenyésző. Azonban az újabb kutatások egy árnyaltabb képet mutatnak, és felvetik, hogy hosszabb távon nem biztos, hogy teljesen kockázatmentes.

Az eritrit egy természetes eredetű cukoralkohol, amely kis mennyiségben gyümölcsökben is előfordul, de az élelmiszeripar fermentációval állítja elő nagyobb mennyiségben. Leggyakrabban „cukormentes” feliratú termékekben találkozhatunk vele, például üdítőkben, fehérjeszeletekben vagy keto édességekben. Mivel nem okoz hirtelen vércukorszint-emelkedést, sokan ideális választásnak tartják a hagyományos cukor helyett.

A legfrissebb vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy az eritrit hatással lehet az érrendszer működésére. Laboratóriumi körülmények között kimutatták, hogy csökkentheti a nitrogén-monoxid termelődését, amely az erek ellazulásáért felelős. Ezzel párhuzamosan növelheti az endothelin-1 szintjét, ami viszont érszűkítő hatású. Ez a folyamat hosszabb távon rontja az erek rugalmasságát, és kedvezőtlenül befolyásolhatja a vérkeringést.
Emellett az is kiderült, hogy az eritrit csökkentheti a szervezet természetes vérrögoldó képességét. A vérrögök lebontásában kulcsszerepet játszó anyagok termelődése visszaeshet, ami növelheti a rögképződés kockázatát. Ez azért különösen fontos, mert a fokozott vérrögképződés hozzájárulhat súlyos állapotok, például szívroham vagy sztrók kialakulásához.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az eritrit növelheti a szervezetben a szabad gyökök mennyiségét. Ezek az instabil molekulák sejtkárosodást és gyulladásos folyamatokat indíthatnak el, ami hosszabb távon hozzájárulhat az öregedési folyamatok felgyorsulásához. Bár ez nem jelenti azt, hogy az eritrit közvetlenül betegséget okoz, a szervezet egyensúlyára gyakorolt hatása miatt nem tekinthető teljesen semleges anyagnak.

Egy több ezer fő bevonásával készült korábbi kutatás szintén aggodalomra adott okot: azoknál az embereknél, akiknek a vérében magasabb eritritszintet mértek, nagyobb arányban fordult elő néhány éven belül szív- és érrendszeri esemény. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezek az eredmények elsősorban összefüggést mutatnak, és nem bizonyítanak egyértelmű ok-okozati kapcsolatot.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eritrit alkalmi fogyasztása valószínűleg nem jelent komoly kockázatot az egészséges emberek számára, de a rendszeres, nagy mennyiségű bevitel már kérdéseket vet fel. Különösen azoknak érdemes óvatosnak lenniük, akiknél már fennáll valamilyen szív- és érrendszeri probléma, vagy fokozott kockázati csoportba tartoznak.

Összességében az eritrit nem „ellenség”, de nem is csodaszer. A legfontosabb továbbra is a mértékletesség és az, hogy ne építsük az étrendünket nagyrészt feldolgozott, mesterségesen édesített termékekre. A kiegyensúlyozott, természetes alapanyagokra épülő táplálkozás hosszú távon sokkal biztonságosabb és fenntarthatóbb megoldás az egészség megőrzésére.