Végignevette a szülését. A legnagyobb fájdalmak között is nevetett. Még a tolófájásoknál is, amikor a legtöbben azt érezzük, hogy nincs tovább, hogy szétszakadunk, hogy nem bírjuk ki, hogy valaki azonnal csináljon valamit, mert mi már képtelenek vagyunk elviselni a kínt. A szülésznő nem értette, miért. Mi lehet az, ami a legerősebb fájdalmat is boldogsággá tudja átírni. Akkor még nem tudta, hogy Annának ez volt az első szülése, amikor biztonságban volt. Amikor az apja nem bánthatta sem őt, sem a babáját. Mert ez a baba nem otthon, hanem a tököli börtönkórházban született....